A pandémiás helyzetben a munkáltatók olyan pénzügyi helyzetbe kerülhetnek, amikor a fizetések utalása is gondot okozhat, vagy csúszhat.

Munkabér elszámolása, kifizetése

A munkabért havonta és utólag, egy alkalommal kell elszámolni, kifizetni a dolgozó részére. A Munka Törvénykönyve a tárgyhót követő hónap 10. napját jelöli meg határidőként, de a társaságok ennél korábbi időpontban is megállapodhatnak a munkavállalóikkal.

A bér megszerzésének napja:

  • készpénzes kifizetéskor a kifizetés napja,
  • amikor a jövedelmet jóváírják a dolgozó számláján,
  • ha átutalással vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján küldik, akkor az a nap, amikor az átutalás, kifizetés megtörténik.

Járulékok bevallása

A foglalkoztatónak a dolgozó részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni a járulékokat.

Az utólagosan kifizetett jövedelem adó- vagy járulékkötelezettségét attól függően kell megállapítani, hogy milyen jogcímen történt a kifizetés: például elmaradt munkabér, kártérítés, késedelmi kamat.

Az adókötelezettség jogcímét, az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kárpótlás címén szerzett bevétel esetén magára az elmaradt jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni.

Fizetések utalása késve, jogellenes munkaviszony-megszüntetéskor

Ha jogellenesen szünteti meg a munkáltató a munkaviszonyt, akkor a legtöbbször elmaradt jövedelem és kártérítés kerül kifizetésre, amelyek bérként adóznak az szja-trv. alapján.

Adókötelezettség a kifizetés időpontjában keletkezik, az ekkor érvényes adómérték szerint, függetlenül attól, hogy milyen korábbi időszakra vonatkozik. A Tb. törvény alapján, amennyiben az esedékességet követően fizetnek ki jövedelmet, akkor a járulékfizetési kötelezettség számításánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely időszakra kifizették. Járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni a járulékalap megállapításánál, ha a kifizetés időpontja a biztosítási jogviszony megszűnése utáni.

Elmaradt bérből a kifizető által levonásra kerül a 15% SZJA, a 18,5% járulék és a 17,5% szocho.

Adómentes kifizetések

A kártérítés, sérelemdíj, vagyoni elégtétel adómentes a magánszemély részére, kivéve, ha jövedelmet pótol. A munkáltatónak járulékot és szochot sem kell fizetni.

Ha elmarad a fizetések utalása

Ha a pénzügyi nehézségek miatt nem történik meg a fizetések utalása, akkor a bérfizetés hiánya miatt nem merül fel szja és járulék levonása sem, a dolgozó biztosítása azonban nem szünetel. Ha a tárgyhónaptól eltérő hónapban kifizetett jövedelem bevallására kerül sor, akkor meg kell jelölni, hogy a tárgyhótól eltérő időszakra vonatkozik a jövedelem kifizetése.

Késedelmi kamat

A késedelmi kamat is azon összeg alapján számolandó el, amellyel összefüggésben kifizetésre kerül. A késedelmi kamat megfizetése lehet adómentes és adóköteles is. Az elmaradt bér késedelmes kifizetésekor fizetett kamat SZJA szempontjából munkabér, az adómentes sérelemdíj kifizetésekor fizetett kamat azonban adómentes jövedelem lesz.

Késedelmi kamat nem képezi járulék alapját, a foglalkoztatónak nem kell egyéni járulékokat megállapítania, akkor sem, ha szja-előleget kell vonnia belőle.

A szocho trv. kötelezettséget ír elő a foglalkoztatónak akkor, amikor a kamat összege szja-köteles jövedelem.