Az előzőekben részletesen szóltunk a munkavállaló munkaviszonyból eredő kötelezettségeiről, jelen esetben a munkáltató kötelezettségeit vesszük sorra. Így foglalkozunk a munkáltatónak a megfelelő munkafeltételek megteremtését, a munkavállalók rendszeres foglalkoztatását, az őket megillető szabadidő biztosítását, a munkájukért járó díjazást, valamint az ún. szociális juttatások szolgáltatását jelentő kötelezettségeivel.

Gondoskodás a megfelelő munkafeltételek megteremtéséről

Az Mt. szerint a munkáltató köteles, az erre vonatkozó szabályok megtartásával az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani [Mt. 102. § (2) bek.].

A munkáltató ezen kötelezettségét a munkáltató gondoskodási kötelezettségének is szokták nevezni. E kötelezettség valójában a munkavégzés tárgyi feltételeinek megteremtésére vonatkozó külön szabályokra is figyelemmel, különösen az alábbiakat foglalja magában:

  • a munkavégzés dologi feltételeinek megteremtését, és ezek kialakításánál, valamint használatánál,
  • az egészség és biztonság követelményeinek érvényesítését,
  • a megőrzési feltételek biztosítását a munkavállaló személyes felszerelési tárgyainak tekintetében.

Gondoskodás a megőrzési feltételekről

Abból a körülményből, hogy a munkát rendszerint a munkáltató telephelyén vagy az általa kijelölt munkavégzési helyen kell végezni, következik a munkáltatónak az a kötelezettsége, hogy gondoskodjék olyan megőrzési feltételekről, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók számára a munka közben nem használt ruházatuk, egyéb személyes felszerelési tárgyaik biztonságos elhelyezését.

Az említett kötelezettség és az ebből fakadó felelősség azonban a munkáltató indokolatlan mérvű megterheléséhez nem vezethet. Ezért kimondja az Mt., hogy a munkáltató

  • előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését,
  • megtilthatja, korlátozhatja, illetőleg feltételhez kötheti a munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok munkahelyre bevitelét [Mt. 176. § (2) bek.].

Az ehhez kapcsolódó felelősségi kérdések részletes tárgyalása a munkáltatót terhelő kártérítés kérdéseinek a tárgykörébe tartozik. A munkáltató tárgyi felelősséggel tartozik a munkavállalónak a munkahelyre bevitt dolgaiban bekövetkezett kárért. E felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a munkavállaló megszegte a dolog elhelyezésére (őrzésére) vagy a bevitel bejelentésére vonatkozó szabályt (LB Mfv. I.10 518/199. sz., BH 1887/10/502. jogeset).

Gondoskodás a munkafegyelem megtartásáról

A munka fegyelmezett rendjének kialakítása, a munkafegyelem megtartásáról való gondoskodás hasonlóan fontos követelmény a munka megfelelő végzéséhez, mint a munkavégzés dologi feltételeinek megteremtése. Hiánya ugyanúgy akadályozhatja a lelkiismeretes, jó munkát végezni kívánókat, mint a nem megfelelő gép vagy szerszám, a hiányos anyagellátás stb.

A munkáltatónak a munka fegyelmezett rendjének megteremtéséhez, illetőleg fenntartásához szükséges jogi eszközök például az Mt.109. §-a szerinti felelősségre vonás stb. és nem jogi eszközök az anyagi ösztönzés különböző formáinak felhasználása, erkölcsi ösztönzők alkalmazása is rendelkezésre állnak. Ezen túlmenően a munkavállalók kollektívájának közreműködését is igényelheti.

Gondoskodás a munkavállalók továbbképzéséről

Mint ahogy elengedhetetlen követelmény, hogy a munkáltató javítsa, fejlessze a munkavégzés tárgyi feltételeit, ugyanúgy arra is szükség van, hogy a műszaki, gazdasági stb. fejlődéssel párhuzamosan gondoskodjék munkavállalói továbbképzésről. E munkáltatói kötelezettség különösen a szakmai, valamint a munkavédelmi ismeretek területére terjed ki.

A szakmai továbbképzést illetően az Mt. általános rendelkezése szerint a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani [Mt. 102.§(3)bek.]. A munkáltató kötelezheti a munkavállalót tanfolyamra vagy továbbképzésben való részvételre [Mt. 103. § (4) bek.].

A továbbképzés a munkavállalók eltérő előképzettségére, gyakorlati ismereteire, a munkakörök sokszínűségére stb. tekintettel sokféle megoldást, különböző képzési formák kialakítását, szervezését kívánja meg. Erről az igények felmérésével a munkáltatónak kell döntenie és a képzés rendszerét kialakítania.

Jelentőségére tekintettel azonban egyes területekre nézve a továbbképzéssel kapcsolatos, fontosabb munkáltatói feladatokról jogszabály rendelkezhet. A jogszabály rendelkezésétől függően a továbbképzések zárulhatnak vizsgával, beszámolóval vagy anélkül. A vizsgával záruló továbbképzés esetében a résztvevők a vizsga eredményéhez képest bizonyítványt kapnak. Egyéb esetben a továbbképzés eredményes elvégzéséről a munkáltató a résztvevőknek igazolást ad.

A továbbképzés költségeit abban az esetben, ha azon a munkavállaló kötelezően, a munkáltató kijelölése alapján vesz részt, a munkáltató viseli. Egyéb esetekben a résztvevőket terheli, de a munkáltató a költségeket tanulmányi szerződésben egészben vagy részben átvállalhatja. A munkáltatónak munkavédelmi oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséges és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges (munkavédelmi) szabályokat, utasításokat és információkat.

Az oktatást rendes munkaidőben kell tartani és szükség esetén időszakonként a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembevéve meg kell ismételni. az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

Az említett ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nemfoglalkoztatható (1993. évi XCIII.törv.55.§).

A munkáltató által megtérített utazási költségek

A munkáltató jellemzően két esetben téríti meg a dolgozója utazási költségeit. Az egyik a munkába járáshoz, a másik a hivatali, üzleti úthoz kapcsolódik. Az utóbbi esetben legtöbbször kiküldetésről van szó, amely lehet eseti, de lehet folyamatos is. Bár nem tartozik szorosan az útiköltséghez, de a kiküldetésnél felmerülhet még szállás és étkezési költség is, aminek a megtérítése ugyancsak a munkáltató kötelezettsége.