A tanév kezdete előtt érdemes minden vállalkozónak átnézni, hogyan is alakul 2012-ben a tanévkezdési támogatás összege, járulékai. Mit is adhatnak a cégek munkavállalóiknak a gyermek támogatására? Könyvelőirodánk utánajárt, és közzéteszi a hasznos információkat, hiszen még nem futottak ki az időből, a tanévkezdést követő 60 napban is nyújtható még a támogatás.

Kinek adható iskolakezdési támogatás?

Azok a dolgozók kaphatják meg a cég iskolakezdési támogatását, akiknek általános vagy középiskolába járó gyermekük van. A jogosultsághoz szülők, gyámszülők juthatnak. Mindkét szülő kaphat támogatást, ugyanazon gyermek után, így ha két helyről jogosultak, dupla támogatást vehetnek igénybe a családban. Ha a szülő nem vér szerinti, de együtt él a családi pótlékra jogosult házastársával, akkor ő is jogosulttá válik a támogatásra. Ha nem magyarországi iskolát látogat a gyermek, az nem zárja ki, hogy igénybe vegyék utána a támogatást, de az iskolának az EGT területén kell lennie.

Kedvező adóvonzattal a minimálbér 30%-a adható maximum egy évben, jelenleg 27 900 Ft egy-egy gyermek után. A támogatás lehet kevesebb, de több csak kedvezőtlenebb adóvonzat mellett. A dolgozónak nem kell fizetnie közterhet a kifizetés után, az teljes egészében a munkáltatót terheli. Mértéke az adóalap 1,19 szeresének 16%-a (szja), illetve fizetni kell még 10% egészségügyi hozzájárulást is. Ha a 27 900 Ft-nál többet fizet a munkáltató gyermekenként, akkor 51,17 % adót kell fizetnie az a feletti összeg után.

Mi kell az iskolakezdési támogatás igényléséhez?

Iskolalátogatási igazolást nem szükséges vinnie a szülőnek, elég, ha nyilatkozik a jogosultságról, amikor az iskolakezdési támogatás igénylését tölti ki. Ha tévesen nyilatkozik, akkor a NAV természetesen szankcionálhatja. Szankciót vonhat maga után az is, ha az egyébként jogosan igénybe vett támogatás mellé nem adott le nyilatkozatot a szülő/dolgozó. A támogatást felhasználhatják a tanuláshoz szükséges eszközök, azaz taneszközök vásárlására. Tankönyvek és iskolai ruházat is vásárolható az összegből.

2013-tól változni fog az iskolakezdési támogatás formája: csak utalvány formájában vagy e-utalványon lehet ilyen támogatást nyújtani. Az idén még ezen kívül lehet számla ellenében, természetben is nyújtani. Azaz megveheti a munkaadó is a kiosztani kívánt taneszközt, ruhát, tankönyvet, de jövőre ez a lehetőség nem él már. Könyvelőirodánk ezért azt ajánlja, hogy a jövő évben e változás miatt időben készüljenek fel a cégek az utalványok beszerzésére.

Ahogyan már a cikk elején említettük, egy bizonyos időtartamban lehet csak nyújtani a támogatást, mégpedig az iskolakezdést megelőző és az azt követő 60 napos időintervallumban. 2013-tól enyhül a szabály, és akár év végéig juttathatják az összeget a munkáltatók, de egy évben akkor is csak egyszer.

Iskolakezdési támogatást többféle módon juttathat a munkáltató, illetve a kifizető:

  • Adómentes támogatás, amelyet a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásról szóló  törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában évente, az adóév első napján érvényes minimálbér 30%-it meg nem haladó értékig terjedően juttat. Az adómentes juttatás nem hoz létre társadalombiztosítási kötelezettséget.
  • Amennyiben a támogatás mértéke meghaladja az adómentes értékhatárt, illetve a bér kifizetője a szülővel vagy házastársával fennálló jogviszonyira tekintettel az említett feltételeknek nem megfelelő módon vagy pénzben a gyermeknek juttatja, támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. Ebben az esetben a foglalkoztatónak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján juttatott személyi jövedelemadó alap után 24 százalékos nyugdíjbiztosítási és 5 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.
  • A biztosított 9,5 százalékos nyugdíjbiztosítási (magánnyugdíjpénztár tag esetében 1,5 és 8 százalék tagdíj), valamint 4 százalékos egészségbiztosítási egyéni járulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulékot az éves felső határ 2008-ban napi 19 500 forint, évi 7 137 000 forint figyelembe vételével kell levonni.
  • Abban az esetben, ha a személyi jövedelemadó alap nem esik biztosítási kötelezettség alá, a kifizetőt társadalombiztosítási járulék helyett  11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.