Elkerülhetetlen éves feladat a társasági adó bevallása, és előtte az üzleti eredmény meghatározása. A társasági adó alap meghatározásakor jó néhány módosító tételt kell számba vennie a könyvelőnek, az ezekkel kapcsolatos 2013. évi változásokat már összefoglaltuk abban az anyagunkban, amely az ezévi adóváltozásokat tartalmazza.

Cikkünkben a behajthatatlannak minősített követelés esetében a követelésre visszaírt értékvesztés összegét, mint  adóalap-csökkentő tételt járja körül.

Hogyan módosítja a TAO alapját a behajthatatlan követelés? 

Az adóalapot csökkenti a társasági adó számításánál nyilvántartott értékvesztés összegéig a követelésre visszaírt értékvesztés összege, a behajthatatlanná vált követelés(rész) és a követelés eladásakor, beszámításakor, kiegyenlítésekor elszámolt bevétel. Mivel adóalap-növelő tételt jelent a követelésre elszámolt értékvesztés, ezért ha ez visszaírásra került, akkor az eredmény javára elszámolt összeggel csökkenteni lehet az adó alapját. Ha az a követelés, amelyre már értékvesztést számoltak el, behajthatatlannak nyilvánítható, akkor hasonló módon lehet csökkenteni az adó alapját.

Behajthatatlan követelés 

Milyen esetekben nyilvánítható behajthatatlannak a követelés? A számviteli törvény alapján akkor, ha nincs rá fedezet, ha elengedi a hitelező a követelést, ha bíróság előtt nem lehetne érvényesíteni, ha elévültnek tekinthető a jogszabályok alapján, vagy ha nem lehet eredményesen érvényesíteni: azaz nincs arányban a behajtás költsége a várható bevétellel, vagy nem lehet az adóst előkeríteni. Természetesen mindegyik eset fennállása esetén fontos a bizonyíthatóság. A társasági adó törvény azt mondja ki, hogy a számviteli törvény által ide soroltakon kívül még azon követelések bekerülési értékének 20%-a is ide sorolható, amelyeknél eltelt 365 nap a fizetési határidő óta, kivéve ha elévült a követelés vagy bírósági előtt nem lehetne érvényesíteni. Ugyanis, ezen utóbbi két esetben a társasági adó alapját növelni fogja a ráfordításként elszámolt összeg.

Amikor behajthatatlanná lehet minősíteni egy követelést, akkor az így ráfordításként elszámolt összeget a társasági adóról szóló törvény elismeri a vállalkozás érdekében felmerült költségként, de csak az ehhez kapcsolódóan már korábban elszámolt értékvesztés összegéig, amely adólap-növelő tételként már figyelembe lett véve korábban.

Ezen szabályok alól a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás és a befektetési vállalkozás bizonyos tevékenységeiből származó követelések kivételek, hiszen itt a követelésre elszámolt értékvesztés sem jelent adóalap-növelő tételt.

Felhívnánk ügyfeleink figyelmét, hogy amennyiben tévedésből nem élnek az eredményt csökkentő tételek alkalmazásával egy adott időszakban, akkor később önellenőrzéssel még megtehetik azt. Az adóhatóság egyébként nemcsak az adózó terhére, de javára szolgáló eltérések feltárására is kötelezett adóellenőrzéskor.