A tavalyi év egyik adózási változása volt az ingatlan értékesítés kapcsán a lakó- és más rendeltetésű ingatlanok közti megkülönböztetés eltörlése. Eszerint a szerzés évét követő évtől az 5. évben eladott ingatlanból származó jövedelmet nem kell szerepeltetni az adóbevallásban, nem kell utána adót fizetni. A változás révén sem a lakó-, sem a más rendeltetésű ingatlanok után nem kell az adót megfizetni. Az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jogok esetében ugyanez a szabály érvényes.

Az ingatlan értékesítés utáni adófizetésnél az 5. évig a következőképp alakulnak az adó %-ok:

A szerzés 0. és 1. évében (az első év a szerzés évét követő év) a jövedelem 100%-a után, a 2. évben 90%-a, a 3. évben 60%-a, a 4. évben 30%-a, az 5. évben már 0%-a után kell adót fizetni. A jövedelem a bevétel és a költség különbözete.

Mi tekintendő a jövedelem szerzés időpontjának?

Az ingatlan értékesítés utáni jövedelem szerzésének időpontja az a nap, amikor benyújtják az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatal). Ha ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jogról van szó, akkor az erről létrejött szerződés megkötésének napját kell számításba venni.

Az ingatlan szerzés időpontja

Az eladott ingatlan szerzésének napja az a nap, amikor a magánszemély az erről szóló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz beadta (illetékhivatal).

Ha öröklésről van szó, akkor a szerzés napja az örökhagyó halálának napja, azaz amikor az örökség megnyílik.

A jövedelem számítása

Az ingatlan értékesítés, vagy vagyoni értékű jog eladásából származó bevételből le lehet vonni a következő költségeket:

  • megszerzésre fordított összeg, valamint az ezzel összefüggő egyéb kiadások,
  • értéknövelő beruházások értéke,
  • a szerzési időponthoz tartozó bevételrészhez viszonyított, az átruházáshoz kapcsolódó kiadások.

Ingatlan értékesítés gazdasági tevékenység keretében

Amennyiben gazdasági tevékenység keretében történik az értékesítés, akkor jövedelem lesz a számított összeg, a minősítése önálló tevékenységből származó jövedelem. A terhek:

  • 22% eho és
  • 15% szja.

Kivétel, ha a magánszemély a ingatlanhoz kapcsolódó bevételt egyéni vállalkozó tevékenysége keretében szerzi.

Milyen adómentes eseteket ismerünk?

Ha a magánszemély egy másik magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel megszerzett ingatlant, vagy vagyoni értékű jogot ad el, akkor adómentes lesz az így szerzett jövedelem.

Együtt vizsgálandóak az egy naptári éven belül megkötött, valamint ezen időtartamon belül az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott ingatlan adásvételi szerződések.

Fontos információk az adómentességhez

Olyan esetben, amikor az átruházás adómentessége valamilyen, a vevő számára előírt feltétel teljesülésétől függ, csak akkor érvényesíthető az adómentesség, ha az eladó rendelkezik a vevő közjegyző előtt vagy ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozatával, amely a vevő természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét tartalmazza, valamint a kötelezettségvállalást arra, hogy eleget tesz az adómentesség feltételeinek. Ezt a nyilatkozatot az eladónak az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőriznie.