Az iparűzési adó alapjának számításakor a kiindulópont egy adott időszak eredménye. A vállalkozás számviteli eredménye többféle adónemnél jelenti az adóalapot, illetve annak kiindulópontját. Felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben egy későbbi időszakban derül fény egy adott időszak számviteli hibájára, akkor az vajon milyen korrekciót igényel az érintett időszak eredménye alapján készült adóbevallásban.

Bevallások önellenőrzése

Abban az esetben, ha az adózó vállalkozás feltárja, hogy egy korábbi időszak adóalapját, vagy valamely adóját nem megfelelően állapította, meg, jogosult önellenőrzéssel módosítani az említett bevallást. Erre addig van lehetősége, míg a NAV nem kezd meg adóellenőrzést az érintett témában és időszakban.

Számviteli hibák: jelentős vagy nem jelentős összegű

A beszámolóknak az érintett időszak adatairól valós képet kell nyújtaniuk, ezért amennyiben később olyan hiba jut a vállalkozás tudomására, amely érinti egy már elkészült beszámoló adatait, akkor helyesbítésre van szükség.

A hiba lehet jelentős összegű és nem jelentős összegű. A számviteli törvény előírása szerint a számviteli politikában kell rendelkezni a kategorizálásról. Azonban bizonyos határokat a törvény is előír: mérlegfőösszeg 2%-a, illetve ha ez kisebb, mint 1 millió forint, akkor a határ 1 millió forint.

Korábbi időszak hibáinak javítása

Egy beszámoló később feltárt hibáját már csak akkor tudja a könyvelés javítani, amikor az adott időszak már lezárt. Ez azt jelenti, hogy csak a következő időszakban lehet a könyvekben helyesbíteni. Ha a hiba jelentős összegűnek minősül, akkor arról a kiegészítő mellékletben kell írni. Valamint a hibát javító tételeket a mérlegben és az eredménykimutatásban külön oszlopban kell szerepeltetni. Tehát ha jelentős összegű hibáról van szó, akkor azt a tárgyév adatai nem tartalmazzák. A nem jelentős hiba korrigálása viszont a tárgyév eredményének része.

Kérdés: hogyan kell figyelembe venni a tárgyidőszakban azokat a tételeket, amelyek az adott időszak eredményét módosítják ugyan, de egy korábbi időszakban elkövetett hiba javítása miatt kerültek könyvelésre a tárgyidőszakban.

A hiba javításának hatása az iparűzési adó bevallásra

Az iparűzési adóról a helyi adó törvény előírásai szólnak, de az ebben szereplő előírások nem szólnak a nem jelentős összegű hibák adóalapra gyakorolt hatásának rendezéséről.

Kérdés, hogy egy nem jelentős összegű hibának mekkora értékű következménye van azokra a tételekre, amelyeket az iparűzési adó alapjánál figyelembe kell venni: nettó árbevétel, elábé, közvetített szolgáltatások értéke, anyagköltség stb.

Még ha az iparűzési adó alapja nem is lesz érintett a hiba javításával, akkor is előfordulhat, hogy a hiba javítása során olyan tételeket kell könyvelni, amelyeket az iparűzési adó alapjának megosztásánál vesznek figyelembe. Ilyenkor több önkormányzat felé benyújtott iparűzési adó bevallásának javítására is sor kerülhet.

Egy 2013-as módosítás szerint az iparűzési adó alapjának számításakor az elábé és a közvetített szolgáltatások figyelembe vehető értékének sávos számításakor a kapcsolt vállalkozások eredményadatait együtt kell figyelembe venni. Vagyis ha bármelyik kapcsolt viszonyban lévő vállalkozásnál feltárnak egy adóalapot érintő hibát, akkor könnyen az összes kapcsolt vállalkozás iparűzési adóra vonatkozó bevallása önellenőrzést igényelhet.

Hiba hatása a bevallásra

Mivel

  • az iparűzési adó tárgyévi alapjának meghatározásakor a tárgyév tételeit kell figyelembe venni,
  • és egy korábbi, nem jelentős hiba tárgyévi javítása a tárgyév eredményében jelentkezik,

ezért a nem jelentős hibák javítása a javítás évének adóbevallásában kell, hogy szerepeljen. A korábbi évek bevallása tehát nem számít hibásnak, nem kell azt önellenőrizni.