Az iratbetekintéssel az adóhatóság célja, hogy adózói kontrollt biztosítson, amire azért van szükség, hogy a hatóság egyoldalú és viszonylag nagymértékű beavatkozásokra lehetőséget adó jogosultságaival szemben az adózó ne legyen teljesen védtelen.

Nem ritka, hogy például adószám felfüggesztés, szankciók kiszabása vagy kérelmezett kedvezmény elbírálása közben ügyfeleink is élnének ezzel a lehetőséggel.

Iratbetekintés

Az irat bizonyítási eszköznek számít az Art. ideillő bekezdése alapján. Az irat megjelenési formája lehet elektronikus és papíralapú is, tehát akár az adóhatóság számítástechnikai rendszerében tárolt adatok is ide tartoznak.

Az adóhatóság azon egységétől kell kérni jogot az iratbetekintéshez, aki az éppen futó eljárást bonyolítja. Ha már lezárt ügyről van szó, akkor az a szerv lesz illetékes, aki az érintett iratot kiadta, felhasználta egy másik eljárásban, vagy az irattárban elhelyezte.

Ki tekintheti meg az iratokat?

Az iratokat megtekintheti az adózó vagy képviselője. A képviseletnél elválik a törvényi felhatalmazáson és az adózó általi meghatalmazáson alapuló képviselet. Törvényes képviselethez sorolandó például a gazdasági társaság vezetése, a végelszámolói vagy felszámolói tisztség. Azonban csak olyan időszaki iratokba tekinthet be, amely időszak alatt a képviselet élt. Ha szükséges olyan iratba betekintenie, ami más időszakot érint, ahhoz, hogy képviseletének ideje alatt kötelezettségének eleget tudjon tenni vagy jogosultságát gyakorolni tudja, akkor kérheti, hogy korábbi időszakhoz kapcsolódó iratokat megtekinthessen.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy ha nem ruházzák fel képviseleti joggal egy gazdasági társaság tagját, akkor nem él az iratbetekintési jog sem.

Ügygondnokok esetében az adózó ügyeinek vitelére feljogosított ügygondnok teljes körű iratbetekintéssel élhet, a kézbesítési ügygondnok viszont nem.

Meghatalmazás

Ha meghatalmazást birtokolva akar valaki betekintést kérni, akkor ki kell derülnie a meghatalmazásból, hogy  kapott képviseleti jogot az adott ügyre, időszakra, eljárásra. Előfordul, hogy valaki kap képviseleti jogot, de a meghatalmazó nem szeretné, ha ezzel az iratokba is betekinthetne. Ilyenkor külön azt a részt kell szerepeltetni a meghatalmazásban, amely ezt a lehetőséget megvonja a meghatalmazottól. Ennek ellenkezőjére is láttunk már példát, amikor csakis iratbetekintést tett a meghatalmazás lehetővé, egyéb képviseletet nem.

Nem tagadhatja meg a hatóság az iratbetekintést olyan okkal, hogy az adott iratot az adózótól kapta, tehát neki is ismernie kell a tartalmát, vagy meg kell, hogy legyen az adózó nyilvántartásában is. Az Art. tartalmaz azonban tételesen olyan iratokat, amelyekbe nem tekinthet be az adózó, ilyen például az egyes adóhatósági egységek közti levelezés, felterjesztések, olyan irat, amely tanú vagy más eljárásban részt vevő személy személyes adatait tartalmazza.

A megtekintett iratokról másolat is készíthető, vagy feljegyzés, kivonat. Ha az adóhatóság fénymásolójával készül a másolat, akkor illetéket kell fizetni a példányokért, amelynek összege jelképes 100 forint.