Van-e járulékbevallás kapcsán kötelezettsége az egyéni vállalkozónak, amíg szünetelteti a vállalkozását? Mi történik a szüneteltetés előtt keletkezett, de később beérkező bevételekkel?

Szüneteltetés alatt nincs biztosítási jogviszony

Az egyéni vállalkozó a szüneteltetés alatt nem biztosított, nincs havi minimum járulékfizetési, adófizetési kötelezettsége.

Amennyiben máshol sincs biztosítása, nem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás sem. Ebben az esetben fizetnie kell egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Mi a teendő, ha nem jelenti be a szüneteltetés végét és így hivatalosan szüneteltet, miközben munkát végez?

A szüneteltetés alatt munka nem végezhető, gazdasági tevékenység nem folytatható, tehát az ezidő alatt megszerzett bevételt nem egyéni vállalkozóként szerzi, hanem önálló tevékenységet folytató magánszemélyként.

A Tbj. alapján a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak kell tekinteni az előző esetet, közelebbről egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített vállalkozási jogviszonynak. A biztosítási, járulékfizetési kötelezettségről a kifizető (megrendelő) dönt, és a járulékbevallás az ő kötelezettsége (tb-járulék illetve a szocho).

A megrendelő/kifizető elkerülheti ezt a problémát, ha az EVNY nyilvántartásban utánajár, hogy az egyéni vállalkozás működik-e.

A magánszemélynek ilyenkor ezen bevétele után nincs társadalombiztosításhoz kapcsolódó fizetési kötelezettsége sem, mint egyéni vállalkozó, sem, mint magánszemély.

Fontos tisztázni, hogy amennyiben nem kifizető a megrendelő, akkor a szocho magánszemélyként terheli a magánszemélyt, de ebben az esetben sem egyéni vállalkozóként terheli.

Járulékbevallás a szünetelés alatt befolyó bevételek miatt

A szüneteltetés alatt sokszor keletkezhet bevétel, akár úgy is, hogy a korábbi munkák ellenértéke folyik be az időszak alatt.

A Tbj. alapján a szünetelést megelőző, biztosítással járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell elszámolni, mintha a szünetelés kezdő napját megelőző napon történt volna a kifizetés. Ezt egészítették ki szeptember 1-től az egyéni vállalkozóra történő utalással: ide tartozik az a bevétel is, amelyből jövedelmet kell megállapítani.

Jövő évtől az Szja-trv. alapján a szünetelés kezdő napjától az addig végzett munkára befolyó ellenérték a szünetelés megkezdését megelőző napi (vállalkozói) bevételnek minősül.

Járulékbevallás menete

Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése esetén a soron kívüli adóbevallás szabályait is alkalmazni kell. A szünetelés kezdő napját követő 30 napon belül soron kívüli adóbevallást, járulékbevallást kell beadni a szünetelést megelőző, bevallással még le nem zárt időszakról.

A soron kívüli bevallásban a tb-járulék alapját a Tbj. 40. § –a alapján kell megállapítani.

Amikor az egyéni vállalkozó felváltva végez tevékenységet és szüneteltet egy negyedéven belül, és van aktív időszaka a szünetelés előtt és azt követően is, akkor előállhat az a helyzet, hogy a soron kívüli bevallásban szereplő járulékalap nem lesz helytálló a negyedéves jövedelemadatokra figyelemmel. Ilyenkor soron kívüli bevallás önellenőrzésre van szükség.