Egy munkaügyi bíróság által is megítélt jogellenes felmondás esetén a munkáltatót sokszor elmaradt bér megfizetésére kötelezik, kamatokkal együtt.

Elmaradt jövedelem a jogellenes felmondás esetén

Az elmaradt jövedelem nemcsak az elmaradt munkabért jelenti, hanem azon rendszeres juttatásokat is, amelyekre a dolgozó a béren felül jogosult, és amelye(ke)t rendszeresen igénybe is vett.

Egy jogellenes felmondás esetén az elmaradt munkabér mellett jellemzően kártérítést és késedelmi kamatot is fizetnie kell a munkáltatónak.

A járulékok

A Tbj. trv. írja elő, hogy a munkáltatónak a tárgyhóban kifizetett jövedelmek alapján a tágyhót követő hó 12. napig be kell vallania, illetve meg kell fizetnie

  • az egészségbiztosítási járulékot
  • a munkaerőpiaci járulékot
  • a nyugdíjjárulékot
  • a biztosítottat terhelő járulékokat.

A jogellenes felmondás esetén megítélt és kifizetett elmaradt jövedelem a volt dolgozó munkaviszonyból származó jövedelme, és az általános szabályok alapján meg kell fizetni utána a járulékokat.

Ha a jövedelem kifizetése a biztosítási jogviszony megszűnése után történik, akkor is számításba kell venni a járulékok bevallásánál és megfizetésénél. A bérszámfejtés a kifizetés időpontjában érvényes járulékmértékek alapján fogja kiszámolni a járulékok összegét.

A kifizetés idején érvényben lévő járulékmérték határozza meg a dolgozótól levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék mértékét.

Az elmaradt jövedelem esedékességet követő időpontban kifizetett jövedelemnek számít. A dolgozó részéről a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál a járulékfizetés felső határáig arra az időszakra (évre) kell figyelembe venni, amelyre vonatkozóan kifizették.

Kártérítés jogellenes felmondás esetén

A kártérítés nem az elmaradt jövedelemhez tartozik, adómentes jövedelemnek számít. A munkáltatónak sem kell járulékot fizetnie utána.

A késedelmi kamat

A késedelmi kamat nem kártérítés, és szintén nem számít jövedelemnek. A kamatról nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Ptk. ír. A Ptk.-t a munka világában is szükséges háttérszabályként alkalmazni. A Ptk. alapján, a  késedelembe esés napjától kezdődően a kifizetés napjáig, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatot kell fizetni. A késedelmi kamat tehát a január 1-i vagy a július 1-i jegybanki alapkamattal egyezik meg.

Akkor is megilleti a késedelmi kamat a dolgozót, ha azt ő külön nem kérte.

A munkáltató nem mentheti ki magát a késedelmi kamat megfizetése alól.

A jogellenes felmondás esetén utólag megfizetendő munkabérre vonatkozó késedelmi kamat elévülési ideje 3 év.

A késedelmi kamat után 27 % ehot kell fizetnie a munkáltatónak. A kamat nem járulékalap és nem szocho alap.