EU-TAX Consulting Kft.

Kérdések és válaszok

Szabó László

1. Kérdés:

Cégünk a szintén EU tag gyártól jóváíró (minuszos) számlát kap a meghibásodott gyári garanciás termékekre,mely tartalmazhat jármű garanciát (értékesített járműben meghibásodott alkatrész és javítás munkadíja), valamint alkatrész garancia (értékesített alkatrész és javítás munkadíja). Milyen áfát alkalmazzunk, illetve kell-e külön szerepeltetni az áfa bevallásban?

Válasz:

Először is a jóváíró számlát az Áfa tv. nem ismeri, azt helyesbítő számlának aposztrofálja. Az Áfa tv. 45. § (3) bekezdése szerint a helyesbítést az adóalany a helyesbítő számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napját tartalmazó adó-megállapítási időszakban köteles figyelembe venni. Vagyis a mínuszos számla esetében adó csökkentést kell figyelembe venni.

Mivel a fentiekben azonban nem fogalmazódik meg teljes körűen a gazdasági esemény, ezért a kérdésben megfogalmazottak alapján arra lehet következtetni, hogy a garanciális javításokat a gyártó cég helyett Önök végzik el. Amennyiben így van, akkor ezt először is érdemes szerződésben rögzíteni!!!

Az Áfa tv. 15. § (4) bekezdésének c) pontja alapján a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni a termék – kivéve az ingatlant – szerelésénél, javításánál, karbantartásánál, felújításánál, átalakításánál, megmunkálásánál, ahol a szolgáltatásnyújtás ténylegesen történik, tehát Magyarország. Így ebben az esetben a magyar társaságnak kellene számlát kibocsátani az EU-s gyártó felé, mégpedig a magyar Áfa szabályok alapján (tehát 20 % áfa-t felszámítva).

Tehát a fentiek alapján nem a legjobb megoldás, ha a gyártó cég állít ki jóváíró/helyesbítő számlát.

2. Kérdés:

Mi a teendő abban az esetben, ha a szállítói számlából továbbszámláznám a felét? A számla áfakulcsa adómentes (ez egyébként repülőjegy költség),a továbbszámlázásnál, milyen áfakulcsot használjak?

Válasz:

Közvetített szolgáltatások esetén, ha valaki saját nevében, de más javára rendel meg egy adott szolgáltatást, akkor úgy kell tekinteni, mint aki a megrendelt szolgáltatás igénybevevője és nyújtója is egyben.

A nyújtott szolgáltatásra ugyanazt az adómértéket kell alkalmazni, amely az igénybe vett szolgáltatásra vonatkozott, még akkor is, ha a továbbszámlázás nem ugyanazon az áron, de a ténylegesen igénybe vett mennyiségnek megfelelően történik. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben az Önök felé leszámlázott szolgáltatás adómértékét kell felszámolniuk a továbbszámlázás során.

3. Kérdés:

Láncértékesítés során a görög fél árut ad el egy horvátnak, aki az árut Magyarországra értékesíti. Az áru útja: görög – magyar, tehát az áru nem hagyja el az EU-t. Az árut a görög elhajózza Koper-ig, onnét mi szállítjuk Magyarországra. A horvát nem jelentkezett be
adóalanynak Görögországban. Mi a teendője a három félnek számlázás és Áfa, esetleg vámterületen? Ha a görögnek ez belföldi értékesítés, és a horvátnak be kell ezért jelentkeznie Görögországban adóalanyként, hogy visszaigényelhesse az ottani Áfa-t , akkor felénk hogyan kell, hogy számlázzon? Vagy importnak fogjuk fel a horvát értékesítését, és vámoltassunk: a vámhatározat alapján fizessük be az Áfá-t / + vámot/, és igényeljük vissza?

Válasz:

Az adóztatás rendszerint a termék fizikai mozgásához kapcsolódik. Az Áfa tv. 10. § (1) bekezdése szerint termékimportnak minősül a terméknek harmadik ország területéről a Közösség területére történő behozatala, vagy egyéb módon történő bejuttatása. Mivel a kérdés alapján a termék először Görögországból Szlovéniába (Koper-be) kerül, majd onnan szállítják Magyarországra, ezért nem valósul meg az import és mint ilyen nem keletkezik import áfa és vám sem.

Jelen esetben az Áfa tv. 7/A. §-a szerinti Közösségen belülről történő termékbeszerzés valósul meg, hiszen ha a 7/A. § (1) bekezdésében foglalt egyéb feltétek megvalósulnak a terméket az eladó vagy a vevő (jelen esetben a vevő), vagy megbízásukból harmadik személy a termék feladásának, elfuvarozásának helye szerinti tagállamból másik tagállam területére fuvarozza el.

Azonban a kérdésben leírt ügyletnél a horvát félnek be kell jelentkeznie vagy Görögországba, vagy Szlovéniába. Ha Görögországba jelentkezik be, akkor a görög fél egy belföldi termékértékesítést valósít meg, tehát görög szabályok szerinti áfa-s számlát bocsát ki és ezt követően értékesít a horvát fél a görög közösségi adószám birtokában a magyar vevő felé adómentesen. Ha a horvát cég Szlovéniába jelentkezik be, akkor a görög cég egy Közösségi termékértékesítést fog végezni természetesen adó nélkül számlázva és a horvát cég a Szlovén közösségi adószámmal fogja a Közösségi termékértékesítést végrehajtani szintén adó nélkül.

Majd ez(eke)t követően a magyar cégnek (mivel adómentesen vásárolt) adófizetési és ezt követően, ha rendelkezik levonási jogosultsággal adólevonással is élhet.

A 0761-es számú összesítő nyilatkozat 0761-01. számú adatlapjának kitöltése esetén az ország-kód [(a) oszlop] és az eladó közösségi adószáma [(b) oszlop] rovatokba azon eladó közösségi adószámát kell balra rendezve feltüntetni, akitől az adóalany a tárgyidőszakban terméket szerzett be.

Abban az esetben, ha a vevő nem rendelkezik az eladó közösségi adószámával (akár azért, mert az eladónak nincs közösségi adószáma, akár azért mert az eladó azt nem adta meg a vevőnek), akkor az (a) oszlopba az eladó tagállamának országkódját (vagy EL, vagy SI) kell feltüntetni, a (b) oszlopba pedig 0 (nullát) kell írni.

4. Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2007. július 26.-án kezdte meg tevékenységét, és alanyi adómentességre jelentkezett be. Az eddigi időszakban 1 600 000 forintot számlázott ki. Az évre időarányosan alanyi mentesség alá tartozó bevétel határa: 1 731 500 forint. Decemberben kiszámláz annyi értékű számlát, amellyel átlépi az alanyi mentesség határát, azonban a bevétel csak januárban folyik be. Ebben az esetben a decemberi kiszámlázott számlán köteles Áfá-t feltüntetni?

Válasz:

Az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 51. § (2) bekezdése alapján alanyi adómentesség megszűnik, ha az adóalany gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító (2007-ben még érvényes 4 000 000 forintos, vagy annak időarányosan megállapított) összeghatárt. Az alanyi adómentesség arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra nem vonatkozik először, melynek ellenértékével az adóalany túllépi a jelzett összeghatárt. Így ennek megfelelően az Art. 23. § (3) bekezdése alapján az adóhatóságnál változásbejelentő lap beküldésével ki kell jelentkezni az alanyi mentes körből és az Áfa tv. általános szabályai szerint kell az értékesítés és szolgáltatásnyújtás során az áfa-t felszámítani (már annál az értékesítésnél is, amelyikkel túllépi az összeghatárt). Ennek megfelelően azonban a megszűnést követő második adóév végéig az alanyi adómentesség nem választható!

Az áfa szempontjából azonban (legalábbis az értékesítés során) nem a számla kifizetettsége számít, hanem a teljesítés időpontja. Így ha a teljesítés időpontja még december hónap során valósul meg, úgy azt a 2007. évi árbevételként kell elszámolni, adott esetben áfa
felszámításával együtt.

Azonban az új Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 188. § (2) az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 5 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg. Alanyi adómentesség, pedig 2008-től abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek forintban kifejezett és éves szinten göngyölített összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az 5 000 000 forintos értékhatárt.

Vagyis az új Áfa tv. elviekben engedi választani az alanyi mentességet az olyan vállalkozásoknak is, amelyeknek az előző évben az árbevételük ugyan meghaladta a 4 000 000 forintot, de nem érte el az 5 000 000 forintot.

Viszont ennek alkalmazásához sajnálatos módon hiányzik egy átmeneti rendelkezés. Vagyis abban az esetben, ha 2007. december 31-éig kijön egy átmeneti rendelkezés, hogy a régi Áfa tv. szerinti 2 éves eltiltás nem lesz érvényes az 5 000 000 forintot el nem érő árbevétel esetén akkor még idén a változásbejelentő lap beküldésével jövő évre vonatkozólag is választható lesz a kérdésben említett vállalkozás számára az alanyi mentesség.

Ugyebár a magyar jogrendszerben előírás, hogy az azonos szintű jogszabályok összeütközése esetén az olyan ellentmondásokat, amelyek nem jelentik az Alkotmány sérelmét, általában jogalkalmazói jogszabály értelmezéssel kell feloldani. A jogalkalmazó az általános jogelvek segítségével dönti el a konkrét jogviszonyokban, hogy az ellentétes rendelkezések közül melyik alkalmazásával kell eljárni. Az általános jogelv, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály magasabb szintű jogszabályba ütközése esetén mindig a magasabb szintű jogszabályt kell alkalmazni, illetve, hogy a speciális szabály megelőzi az általános szabályt és a későbbi jogszabály (tehát az új Áfa tv.) a korábban alkotott szabályt (régi Áfa tv.).

5. Kérdés:

A pénzügyi teljesítéshez kapcsolódó, utólag adott engedmény (skontó) összege mennyiben befolyásolja, befolyásolhatja az eredeti számla adóalapját és adóját. Lehetséges-e az áfa utólagos helyesbítése? A harmonizált Közösségi szabályok értelmében lehet-e eltérés az elszámolást illetően a Közösség másik tagállamaiban?

Válasz:

Az új áfa törvény lehetőséget biztosít az adó alapjának utólagos csökkentésére, természetesen kizárólag a törvényben taxative felsorolt esetekben. A törvény 77. § (3) bekezdése adja meg a lehetőséget az adó alapjának utólagos csökkentésére.
Abban az esetben, ha a teljesítést követően adnak olyan ár- és díjengedményt vagy ár és díjvisszatérítést, amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott
megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnának, vagy a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel üzletpolitikai célból adnak.
Ilyenkor viszont figyelni kell arra, hogy módosítani kell a számlát a törvény 170. §-ának megfelelő számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával. Ebben szerepeltetni kell:

Exit mobile version