Kezesség vállalható pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró egyéb kötelezettség teljesítésére. Kezesség adásával a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben a teljesítésre, arra az esetre, ha a kötelezett nem teljesít. Mindig írásba kell foglalni a kezességről szóló szerződést.

Cégek közti kezesség vállalása

Tegyük fel, hogy X cég hitelt vesz fel, Y cég pedig kezesként vesz részt a szerződésben. Később X cég nem tud fizetni. Y cégnek, a kezesnek egy követelése keletkezik, ha kifizeti a hitelfelvevő X cég helyett a törlesztő részletet és a kamatot.

Y cég könyvelésébe az X helyett kifizetett törlesztőrészlet és kamat követelésként kerül be. X cég könyveiben csökkenni fog a bankkal szembeni kötelezettség, és megjelenik az Y céggel szembeni kötelezettség.

Kezességből eredő követelés beszámíthatósága

Tegyük fel, hogy Y cég egy korábbi üzleti kapcsolat miatt tartozik X cégnek. Ezt a tartozást teljesítheti jelen esetben úgy, hogy egy jognyilatkozattal beszámítja a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásba. A beszámítás értékéig megszűnnek az egymással szembeni kötelezettségek. A beszámítás szabályait alapul véve a kezességet vállaló, és X cég helyett fizető Y cég, a kamat nélküli követelését beszámíthatja azon kötelezettsége teljesítésébe, amely a korábbi szolgáltatás igénybe vétele miatt keletkezett. A hitelhez kapcsolódó kamatot csak akkor lehet beszámítani, ha azt X cég korábban elszámolta kamatráfordításként.

A kezességből fakadó követeléssel Y cég két dolgot tehet:

  • követelheti X céggel szemben a banknak megfizetett tartozást, ami évekig fennállhat, ezután vagy kifizeti X cég a tartozást, vagy értékvesztést kell elszámolni, esetleg leírni, mint behajthatatlan követelést
  • másik lehetőségként Y lemond a követeléséről, így csökkenni fog a vagyona. A behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni.

Adó- és illetékkövetkezmények

A behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés összege növelni fogja a tao-alap kiszámításakor az adózás előtti eredményt. Ez alól kivétel, ha az elengedett követelés magánszemély javára történik vagy ha olyan nem magánszemély javára, amellyel nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban. A kapcsolt vállalkozás meghatározása nemcsak a tulajdonláson múlik, hanem az azonos ügyvezető is előidézheti.

Az ajándékozási illeték alól mentes

  • a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése,
  • illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás útján történő megszerzése. (ide tartozik a követelés-elengedés és a tartozásátvállalás is)

A követelés az illetéktrv. alapján vagyoni értékű jognak számít, ezért releváns a fenti szabály. Az X cégnek nem kell ajándékozási illetéket fizetnie, ha Y cég elengedi a kezesként megfizetett összeg miatti követelését.