A szabadság, betegszabadság órákban történő nyilvántartására a munka törvénykönyve (Mt.) lehetőséget ad, azonban érdemes tisztázni a pontos kereteket, és különbséget tenni a nyilvántartás vezetése és a tényleges szabadság kiadás között.

Szabadság órásítása az Mt-ben

Az Mt-ben található órásítás a nyilvántartás vezetésére vonatkozik.

Az Mt. alapján a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra lehet szabadságot kiadni. Így tehát a rendelkezés szerint nem lehetséges a munkavállalónak fél nap szabadságolás.

Szabadság kiadása egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál

Amikor egy munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, a szabadság kiadásakor a hét minden napja munkanapnak jelölhető, kivéve azok a napok, amelyek a munkaidő-beosztás szerint heti pihenőnapnak vagy munkaszüneti napnak minősülnek.

Ilyen munkaidő-beosztásnál a szabadságot úgy is ki lehet adni, hogy a dolgozó a munkaidő-beosztással azonos időtartamra mentesül a rendelkezésre állás alól, a munkavégzési kötelezettség alól. Ebből levezethető az is, hogy az órásítás csak a szabadság nyilvántartásakor alkalmazható.

Miért van szükség a szabadság órásítására?

A dolgozó szabadságát egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál úgy kell számolni, hogy az őt megillető szabadság munkanapokban meghatározott mértékét meg kell szorozni a dolgozó munkaszerződése szerinti napi munkaidő mértékével. Egy példa: a dolgozónak 20 nap alapszabadság mellé 4 nap pótszabadság jár, és napi 8 órás munkaviszonya áll fenn, akkor a szabadság órákban kifejezett mértéke 24 x 8 óra. Ha hosszabb teljes napi munkaidőben dolgozik, például napi 12 órában, akkor  24 x 12 óra szabadság illeti meg.

A szabadság kiadásának módját az Mt. határozza meg. A munkáltatónak van választási lehetősége, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a szabadságot munkanapban adja ki, vagy a munkavégzés alóli mentesülés tartamával azonos óraszámban adja ki. A választásnak meg kell történnie az első éves szabadság kiadása előtt. A döntés a teljes évre szól. Nem lehetséges az év egyik részében munkanapban, míg a másik részében órában nyilvántartani a szabadságot.

 Betegszabadság nyilvántartása

Betegszabadságnál a szabadsággal azonos szabályokat kell alkalmazni a kiadás és nyilvántartás témájában. A betegszabadság tehát két módon adható ki egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén:

  • a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ekkor a betegszabadságot munkanapban tartják nyilván. (itt a dolgozó részére akkor sem adható ki betegszabadság munkaszüneti napra, ha egyébként munkaszüneti napon a beosztása szerinti munkaidőben munkát végezne, és ez elszámolási és nyilvántartási problémát okozhat, és előfordulhat, hogy a dolgozó táppénzt sem kaphat ezen napra.)
  • a másik módszer alapján a dolgozó a betegszabadság kiadásakor is a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A betegszabadságot is ezzel azonos óraszámra kell elszámolni, nyilvántartani. (itt viszont előfordulhat, hogy a betegszabadsággal érintett utolsó munkanapon a betegszabadság óraszáma nem elég a napi beosztás szerint munkaidő teljes elszámolására. Ekkor a különbözet is betegszabadságként tartandó nyilván, a betegszabadság mértékét kell megnövelni.)

 

A 2023-ban változott, szabadsággal kapcsolatos jogszabályokról itt olvashat.