Amíg a tárgyi eszköz nem kerül az egyéni vállalkozó tulajdonába, addig nem lehet az ellenértéke alapján a fejlesztési tartalékból kivezetni a beruházási költséget, ráfordítást, még előleg fizetés esetén sem. Ezért fontos az időzítés a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználásánál.
Előleg és foglaló nem vezethető ki a fejlesztési tartalékból
A tárgyi eszközre adott előleg nem tekinthető beruházásnak, csak a másik féllel szembeni követelésnek. Ezért az előleg, foglaló nem minősülhet a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, nem szolgálhat a fejlesztési tartalék kivezetését lehetővé tévő beruházási költségként.
Az szja-trv. szerint a fejlesztési tartalék csak akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő 3 évben
- csak üzemi célt szolgáló,
- értékcsökkenési leírás alapját képező,
- nem ingyenesen megszerzett, vagy előállított tárgyi eszköz
- megszerzése, előállítása érdekében vállal az egyéni vállalkozó beruházási illetve fejlesztési kiadásokat.
A fejlesztési tartalék adókedvezménye
A fejlesztési tartalék képzésekor az egyéni vállalkozó csökkentheti vele a bevételét. A bevételt csökkentő összeget nyilvántartásba kell venni és nem kell leadózni.
Ha a nyilvántartás évében és az azt követő 3 év során az egyéni vállalkozó nem használja fel az összeget kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzésére, előállítására, akkor ki kell vezetni az összeget.
Amennyiben az egyéni vállalkozás nem, vagy nem teljes mértékben használja fel a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeget a nyilvántartásba vétel évét követő 3. év végéig, akkor a nyilvántartásban maradt rész után szja-t kell megállapítani, fizetni, késedelmi pótlékkal megnövelt értékben, a 4. év első hónapja utolsó napjáig. A kata alá tartozó egyéni vállalkozóra is ezen szabály vonatkozik.
Használt vagy új tárgyi eszköz
A fejlesztési tartalék felhasználásakor a tárgyi eszköz akár használt is lehet. Új, korábban még üzembe nem helyezett tárgyi eszköznek csak a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése során van jelentősége.
A fejlesztési tartalékból megmaradt összeg adózása
Az idei év végéig tehát a 2019. évi bevallásban érvényesített fejlesztési tartalékot kell elkölteni. Ezt 2020-ban vette a vállalkozó nyilvántartásba. Az év végén a még nyilvántartott rész utáni adót a negyedik adóév első hónapjának utolsó napjáig meg kell fizetni.
A késedelmi pótlék számítása: az adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő 4. év első napjáig fel kell számítani. A fent említett napot követő első adóbevallásban be kell vallani a kamat összegét.
Ha az időszak alatt megszűnik az egyéni vállalkozó jogállása, akkor is a fenti rendelkezéseket kell alkalmazni, de az adót a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül meg kell fizetni.
Nyilvántartást kell vezetni a fejlesztési tartalékból történő kivezetés megállapításához
Az egyéni vállalkozó nyilvántartásából meg kell tudni állapítani
- a kivezetett összegeket
- a kivezetések alapjául szolgáló kiadások teljesítési időpontjait
- az összegeket
- a kivezetések miatti adó és késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget.

