Költségtérítéssel szinte minden vállalkozás életében találkozunk. Magánszemély munkavégzése során költségtérítésben akkor részesül, ha a tevékenységével összefüggésben kiadásai merülnek fel. A Munka törvénykönyve három fajtáját különbözteti meg a munka díjazásának, a munkabért, a szociális juttatást és a költségtérítést.

A költségtérítést elismert költségei megtérítésére kapja a munkavállaló, és igazolt kiadásai összegéig nem kell utána adót fizetnie. Ehhez rendelkeznie kell olyan bizonylatokkal, amelyeket az ő nevére állítottak ki, és egyértelműen igazolják az említett kiadásokat. Fontos, hogy számlával rendelkezzen azokról a tételekről, amelyeknél a vásárolt termék értékesítője, illetve az igénybe vett szolgáltatás nyújtója számlaadásra kötelezett, ugyanis ebben az esetben nyugta vagy más bizonylat nem elegendő. Mindenfajta költség csak egy alkalommal vehető figyelembe. Ez a tételes költségelszámolás módszere. Fontos, hogy már a költségtérítés kifizetésekor nyilatkoznia kell munkavállalónak arról, hogy mennyi költséget kíván elszámolni.  A kapott költségtérítésnek az igazolt kiadások feletti része után a kifizetőnek le kell vonnia adóelőleget, járulékot és szociális hozzájárulási adót. Ha a nyilatkozata ellenére nem igazol év végéig bizonylatokkal, számlákkal megfelelő nagyságú költséget a dolgozó, akkor bírságot fog az adóhatóság kiszabni, amelynek mértéke 39%, alapja pedig a költségtérítésként kapott összegből az igazolt tételek feletti rész. Szegedi könyvelőirodánk felhívja a figyelmet arra, hogy önadózóként adóbevallást kell elkészíteni a tételes költségelszámolás választása esetén.

Önálló tevékenységgel kapcsolatban kapott költségtérítés esetén 10%-os költséghányad alkalmazása is járható út. Ebben az esetben mellőzhetőek a bizonylatok, nyugták.

Teljesen külön elbírálás alá esnek a munkába járással és a saját gépjármű üzleti célú használatával kapcsolatos költségtérítések. Az utazási bérlettel, jeggyel történő elszámolás esetén nem kell jövedelemként figyelembe venni ennek megtérítését. Ha a dolgozó saját gépkocsival jár munkába, akkor a munkával töltött napokra a lakóhely és a munkahely között kilométerenként 9 forint értékben szintén adómentesen adhat költségtérítést a munkáltató. Adóalapba nem tartozó, azaz a jövedelem kiszámításánál nem figyelembe veendő tétel a kiküldetési rendelvény alapján üzleti utazás költségtérítése címén az utazásra kapott összeg. Az összeget kilométer-távolsággal alá kell támasztani.

Természetesen abban az esetben, ha valaki munkába járásra vagy kiküldetés alapján kap költségtérítést, mellette egyéb költségek tekintetében még alkalmazhatja a fenti két másik módszert is, a tételes költségelszámolást vagy a 10%-os költséghányadot.

Költségtérítés

Költségtérítés az a bevétel, amelyet valamely költségként elismert kiadás megtérítésére, az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében kap a magánszemély. Nem költségtérítés az a bevétel, amely a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben, vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgálja, a törvényben meghatározott kivételekkel (Szja. 3. § 16. pont). A foglalkoztatónak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján juttatott személyi jövedelemadó alap után 24 százalékos nyugdíjbiztosítási és 5 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. A biztosított 9,5 százalékos nyugdíjbiztosítási (magán-nyugdíjpénztár tag esetében 1,5 és 8 százalék tagdíj), valamint 4 százalékos egészségbiztosítási egyéni járulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulékot az éves felső határ 2008-ban napi 19 500 forint, évi 7 137 000 forint figyelembe vételével kell levonni. Abban az esetben, ha a személyi jövedelemadó alap nem esik biztosítási kötelezettség alá, a kifizetőt társadalombiztosítási járulék helyett 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.