Korkedvezményes nyugdíj jogosultságot azok a munkavállalók szerezhettek, akik az egészségükre ártalmas munkát végeztek, illetve fokozott igénybevétellel járó területen dolgoztak.

A korkedvezményes nyugdíj annyit jelent, hogy az adott személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt a megszerzett korkedvezményes évekkel korábban mehet nyugdíjba.

A jogszabályi változás

A 2011. évi Khtrv. (korhatár előtti ellátásról szóló trv.) 2012. év kezdetétől hatályon kívül helyezte az addig a Tny. trv-ben szereplő, korkedvezménnyel kapcsolatos rendelkezéseket. Az új trv. alapján korkedvezményes időt 2014. december 31-ig lehetett szerezni. Ezen az időponton túl véglegesen megszűnt ezen kedvezmény, még akkor is, ha teljesen ugyanazt a munkakört látja el a továbbiakban is a munkavállaló.

Hogyan lehetett korkedvezményes jogosultságot szerezni a nyugdíjban?

Olyan férfi, aki korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, 10 évnyi ilyen munka után 2 év korkedvezményt kapott. A nők már 8 év korkedvezményre jogosító munkakörben szerezhettek 2 év korkedvezményt. Ha a dolgozó legalább 6 évig egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott, szintén megkapta a 2 év kedvezményt. Férfiak esetében minden további 5 év, nőknél minden további 4 év, az egy légköri nyomásnál magasabb nyomású légtérben végzett munkánál minden további 3 év újabb 1-1 év korkedvezményt jelentett.

A munkakörök

Azt, hogy milyen munkakörben szerezhető meg a korkedvezmény, a Tny. trv. végrehajtási kormányrendeletének 1. sz. melléklete határozta meg, konkrétan listázva a munkaköröket.

Amennyiben az adott munkakör elnevezése nem szerepelt a listán, de a korkedvezmény érvényes volt az adott üzemre, akkor el lehetett ismertetni a munkakört korkedvezményre jogosítónak. Az azonosítást a nyugdíjszervek végezhették, amennyiben a dolgozó munkaköri leírása alapján a végzett munka megegyezett a listában szereplő munkaköri leírás szerinti munkavégzéssel.

Ha a fenti kritériumok nem álltak fenn, akkor az azonosítás ügyében a Magyar Államkincstár Központja döntött. A döntés előtt kikérte a feladatkörrel rendelkező miniszter és az adott munkakör alapján illetékes szakmai érdekképviselet, szakszervezet központi szervének véleményét.

Több munkakör esetén

Az egyes- korkedvezményre jogosító – munkakörökben eltöltött időket össze lehet számítani.

Ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után is korkedvezményre jogosító munkakörben marad a dolgozó, akkor már nem növelheti tovább a megszerzett korkedvezményt.

A korkedvezmény igazolása

A társadalombiztosítási nyilvántartások segítségével igazolható a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő. Ha nincs meg a nyilvántartás, akkor munkakönyv, vagy más okirat, illetve a munkatársi tanúk is igazolhatják az eltöltött időt.