A vállalkozás által megfizetendő közigazgatási bírság módosíthatja a társasági adó alapját. A legtöbb vállalkozás tulajdonában van személygépjármű, így viszonylag gyakori kérdés a kiszabott bírság elszámolásának módja. A cikkben a bírság társasági adó vonzatát mutatjuk be.

A közigazgatási bírság megfizetője

Közigazgatási bírság alapesetben a gépjármű üzembentartójával szemben kerül kiszabásra. Kivételes esetben a gépjárművet használó személyre is kiszabhatják, ha az üzembentartó a szabályszegés előtt átadta a gépjármű használatát más természetes vagy nem természetes személynek. Erről az eseményről a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát kell bemutatni, vagy –adott esetben – menetlevél illetve fuvarlevél is megfelelő.

Bármely bizonyító dokumentumról is legyen szó, annak tartalmaznia kell

  • a jármű hatósági jelzését,
  • az üzembentartó nevét,
  • a használatba vevő személy nevét, születési helyét, születési idejét, lakcímét
  • és annak az időszaknak a megjelölést, amikor átvette használatba a járművet.

A bírság ráfordítás

Ha az üzembentartóra kerül kiszabásra a közigazgatási bírság, akkor azt az adózó gazdasági szervezet ráfordításként számolja el. Az elszámoláskor arról is döntenie kell, hogy a bírságot bevállalja az objektív felelősség alapján, vagy áthárítja arra, aki a cselekményt elkövette.

Közigazgatási bírság áthárítása

Érdemes a gazdálkodó szervezeteknél belső szabályzatot készíteni arról, hogy mi a teendő a közigazgatási bírság kiszabása esetén.

Az üzembentartó a következő lehetőségek közül választhat:

  • nem hárítja át a közigazgatási bírságot,
  • részben hárítja át,
  • teljes összegben hárítja át,
  • áthárítja, de eltekint a megfizetésétől.

Az utolsó esetben tulajdonképpen követelés elengedésről van szó.

A bírság és a társasági adó alapja

Ha a gazdálkodó szervezet az üzembentartó és a kiszabott bírságot nem térítteti meg a magánszeméllyel, akkor a közigazgatási bírság összege növeli az adózás előtti eredményt.

Amennyiben megtérítteti a gépjárművet vezető magánszeméllyel, akkor szintén növelni kell az adózás előtti eredményt a bírság összegével. Ebben az esetben csak adózás előtti eredményt növelő tétel van, adózás előtti eredményt csökkentő tétellel nem lehet számolni.

Az adózás előtti eredmény csökkentésére csak akkor van lehetőség, ha a bírság kiszabására jogosult szervezet engedi el a bírságot, illetve ha ez a szervezet visszatéríti. Ha a cselekményt elkövető magánszeméllyel téríttetik meg, akkor nem csökkenthető az adózás előtti eredmény.

Abban az esetben is növelni kell a bírság összegével az adózás előtti eredményt, ha elengedi a megfizetését a magánszemély felé a társaság.