A közlekedési bírság mindig az üzembentartóval szemben kerül kiszabásra, sosem a járművel szemben, ugyanis az autó nem tud szabálytalankodni.

Gépjármű használatba adása

Amikor az üzembentartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy (vagy nem természetes személy) használatába adta a gépjárművet, a bírság a járművet használatra átvevő személlyel szemben kerül kiszabásra.

A használatba adást nyilatkozattal, vagy fuvarlevéllel esetleg menetlevéllel kell igazolni, amely tartalmazza:

  • a gépjármű hatósági jelzését
  • üzembentartó megnevezését,
  • üzembentartó székhelyét, telephelyét
  •  a magánszemély nevét, születési idejét, helyét, lakcímét
  • az időszakot, amelyre a gépjármű használatát átveszi.

Közlekedési bírság elszámolása

A közigazgatási bírságot az üzembentartó gazdálkodó szervezet ráfordításként számolhatja el. Az elszámoláskor el kell dönteni, hogy az objektív felelősség alapján a bírságot vállalja, vagy áthárítja a használóra.

Speciális esetekben, munkakörökben (pl. futárszolgálat) magasabb a kockázati tényező, ezért indokolt, hogy a munkáltató szabályozza a bírságtényezőket (mértéke, gyakorisága). Egy eljárásrend kialakítása ajánlott, amely leírja, hogy ki, mikor, miért, milyen mértékben felel a bírságokért.

A tao-trv. alapján a közigazgatási bírság összegével növelni kell az adózás előtti eredményt, mert nem vállalkozási költség. Az említett futárcégnél lehetséges, hogy a belső szabályzat azt mondja, hogy a tevékenység elkerülhetetlen része a parkolás, így a tilosban parkolásért kiszabott bírságot vállalkozási költségnek tekinti.

Közlekedési bírság megtérítése

A közigazgatási bírságot a gépjárművet használó személlyel szemben meg kell téríttetni, de ettől eltekinthet a gazdálkodó szervezet. Ekkor a magánszeméllyel szembeni követelését engedi el.

Ha az üzembentartó megtérítteti a járművet használó személlyel a bírságot, akkor számla kiállítására nincs szükség. Nem történik termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. Mivel ráfordításként elszámolásra került a bírság, ezért egyéb bevételként kell elszámolni a megtérített összeget.  Ekkor nem indokolt a tao-növelő tétel, hisz az adóalap, az eredményhatás nulla lesz.

Ha csak részleges megtérítést kér a jogi személy, akkor a meg nem térített rész a fentiek szerint adóalap-növelő tétel lesz.

A meg nem térített rész a szabálysértő magánszemély jövedelme lesz. A kifizetővel való viszonya határozza meg, hogy milyen adózási szabályok szerint kell eljárnia, ennek hiányában egyéb jövedelem szerint adózik.