Tartalmában közvetítést jelent, és ezért a közvetítői szerződés körébe sorolható a jogbérleti szerződés, vagy ahogyan többen ismerik, a franchise szerződés.

Franchise a Ptk.-ban

A Ptk. jogbérleti szerződésnek hívja a köznapi nyelven franchiseként említett szerződéstípust. Lényege, hogy az átadó által megszerzett és felépített know-howt, tapasztalatot az átvevő hasznosítja, miközben terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, miközben az átadó tanácsokkal segíti az együttműködést. A Ptk. a közvetítői szerződések ezen típusánál jogbérletbe adónak és jogbérletbe vevőnek nevezi a feleket.

A díjak

A franchise típusú közvetítői szerződésnél a jogbérletbe vevő díjat fizet a másik fél által jogbérletbe adott szerzői és iparvédelmi jogok által védett szellemi alkotások, ismeretek felhasználásáért. Ezek segítségével terméket állít elő vagy szolgáltatást nyújt, miközben a saját nevében, a saját javára jár el. A díj formái:

  • belépési díj
  • éves díj
  • forgalmi díj v. más néven royalty, a forgalom után

A jogbérletbe adó kötelezettségei

A franchise átadónak biztosítania kell a franchise működéséhez szükséges jogok zavartalan gyakorlását. Általában egy kézikönyv átadása mellett betanítás történik a hálózatba lépéskor. Később folyamatos tanácsadással kell, hogy segítse a belépőket.

A jogbérletbe vevő kötelezettségei

A franchise átvevőjét természetesen titoktartási kötelezettség terheli, illetve köteles megóvni a termékek illetve a szolgáltatások jó hírnevét. Általában az átadótól kell megvásárolni a termékeket vagy az alapanyagokat, természetesen, ha az átadó nem tudja teljesíteni a megrendelését, akkor jogosult máshová fordulni a beszerzési igénnyel.

Felek jogai

A közvetítői szerződések egy másik típusához, a forgalmazási szerződéshez képest szélesebb körű a jogbérletbe adó fél utasítási joga, azonban nem adhat célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasításokat.

Határozott vagy határozatlan időtartam

A közvetítői szerződések ezen típusa is szólhat határozott vagy határozatlan időtartamra. A határozatlant bármelyik fél, a hónap utolsó napjára vonatkozóan mondhatja fel. A felmondási időt a Ptk. határozza meg, hacsak a felek máshogyan nem rendelkeznek. A szerződés első évében 1 hónap, a második évben 2 hónap, a harmadik évtől 3 hónap.

 

Korábbi cikkünkben a közvetítői szerződések fontos jellemzőit vettük sorra:

A közvetítői szerződés egy klasszikus példája az ingatlanközvetítői szerződés, de a kereskedelmi ügynökök tevékenysége is ide sorolható. A jelenleg érvényes szabályok a Ptk. 6. könyvében, a megbízási szerződéseknél találhatóak. Amennyiben a közvetítői szerződésekről szóló rész nem említ egy témát külön, akkor a megbízási szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Közvetítői szerződés résztvevői

A közvetítői szerződést a megbízó köti a közvetítővel. A közvetítő a megbízó és egy harmadik személy közti szerződés megkötését segíti elő. A megbízó közvetítői díjat fizet ezért, általában sikerdíjat. A szerződés lehet eseti és tartós.

Képviseleti jog

A közvetítőnek nincs képviseleti joga. Nem jogosult a közvetített szerződés megkötésére és a teljesítés elfogadására, csak és kizárólag közvetítés a feladata. A felek kötelezettsége egymás széles körű tájékoztatása és az együttműködés. Ha a közvetítői szerződés megszűnése után köti meg a megbízó a harmadik féllel a szerződést, akkor is jár a közvetítői díj a közvetítőnek.

Mitől lesz tartós a közvetítői szerződés?

Amennyiben önállóan eljárva közvetít a megbízó részére szerződéseket a közvetítő és meg is kötheti azokat, akkor tartósnak minősül a szerződés. Ilyenkor képviseleti joga is van a megbízónak, de ez a már megkötött szerződések módosítására, fizetési határidő megállapítására, és pénz átvételére nem jogosítja.

Határozott illetve határozatlan időtartam

A határozott időre szóló közvetítői szerződés átalakul határozatlanra, ha a határozott idő lejárta után továbbra is folytatják a felek a szerződésben foglalt szolgáltatások teljesítését. Határozatlan időre szóló közvetítői szerződést a naptári hónap utolsó napjára bármelyik fél felmondhatja. A felmondási idő alakulása:

  • a szerződés első évében egy hónap
  • a szerződés második évében két hónap
  • a szerződés harmadik évében és későbbi években három hónap.

Ha ennél rövidebb felmondási időt kötnek ki, akkor az semmisnek minősül.

A szerződés írásbelisége

Az írásbeli forma nem kötelező, de ha mégis írásos szerződés készül, akkor az egyik fél kérésére a másik félnek kötelessége átadni a szerződés vagy annak módosításának másolatát. A díjazás meghatározására nem tartalmaz a Ptk. iránymutatást.  A 65/2014. (III. 13.) kormányrendelet a “tartós közvetítői szerződés alapján a közvetítőt megillető jutalékról” rendelkezik a díjazásról.

Kártalanítás

Mivel a közvetítői szerződés megszűnése esetén a megbízónak további előnyei származhatnak a közvetítő munkájából, ezért bizonyos feltételek fennállása esetén méltányos kártalanítást kell fizetnie a közvetítő részére. Ilyen eset lehet például, ha olyan új ügyfeleket szerzett a megbízó részére, amiből a közvetítői szerződés megszűnése után is jelentős előnye származik a megbízónak, illetve ha korábban is meglévő ügyfelekkel kapcsolatot bővített. Természetesen a már megkötött szerződésekből származó díjazásra is jogosult. Adótanácsadó tippünk: a kártalanításnak van egy maximális összege: a megelőző 5 évben kapott díjazás átlagából számított 1 évi összeg. Ha nem volt 5 éves a szerződés, akkor a meglévő időszakból számított 1 éves átlag a mérvadó.

Ha a szerződést a közvetítő mondja fel, akkor nem jár a kártalanítás, illetve akkor sem, ha a jogait és kötelezettségeit másra ruházza át.

Korlátozó záradék

A közvetítői szerződés záradékban a megbízó kikötheti, hogy a megszűnést követően a közvetítőt korlátozza a gazdasági tevékenységében. Például eltilthatja egy ügyfélkörtől, egy földrajzi területtől, egy árufajtától. Ezt maximum két évre kötheti ki, és ezért a korlátozásért plusz díj járhat a kártalanításon felül.