Az adóhatóságnak korábban csupán a tényállás tisztázása érdekében, általánosan kellett indokolnia. A 2003. január 1-jét követő módosítások nyomán azonban már tételes külön indoklási kötelezettség lép életbe az adózó elutasított bizonyítékának visszautasítására. Amennyiben az adóhatóság ennek az indoklási kötelezettségének nem, vagy csak látszólagosan kíván eleget tenni, akkor az felhasználható a jogorvoslati procedúrában. Ne féljünk kifogásolni az adóhatóság eljárását, de arra csak megalapozott esetben vállalkozzunk!
Külön indoklási kötelezettség az adózói észrevétel mellőzése esetén
Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi (pl. ellenőrzött külföldi – off-shore – társaság számára kifizetett költségek alátámasztása esetén). Az adóellenőr az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Használjuk fel ezt a bizonyítási tájékoztatási kötelezettséget, de legyünk segítségére az adóhatóságnak, hogy ellenőrzése során elsősorban az álláspontunkat megerősítő bizonyítékot találjon, vagy ha nem olyat talál, magyaráztassuk el milyen megállapításra juthat általa.
Ha valószínűsíthető az adózó által valóságosnak nem tekinthető adóhatósági megállapítás, akkor kínáljuk fel az összes lehetséges olyan bizonyítékot, amely segíthet az adóhatóság kialakult véleményének megváltoztatásában. Az adóellenőr ugyanis köteles az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni. Az okszerűtlen elutasítás a jogorvoslati procedúrában nagy jelentőséggel bír, ezzel ellentétben kár bizakodni egy bíróság előtt lefolytatandó bizonyításban, ha ezek a bizonyítékok nem lettek bemutatva az elsőfokú adóhatóság számára.
Ne alkalmazza ezt a trükkök az az adózó, ahol a bemutatott bizonyítékok egyáltalán nem jelenthetnek előnyt, illetve azok valóságossága csupán látszólagos! (Csak egy adott ügy konkrét ismeretében lehet megállapítani, hogy „érdemes-e” nehezen kezelhető és nehezen elutasítható nyilatkozatokat – pl. tanúvallomást erőltetni.)
Ne alkalmazza a trükköt áfa-visszaigénylés esetén az az adózó, akinél annak hiányában a működése ellehetetlenül! Az ilyen adózó esetében célszerű azt az áfa-visszaigénylést megcélozni, amely határidőben, jogvita elkerülésével teljesülhet.
Ne alkalmazza a trükköt az, aki amúgy jogosult lenne áfa-visszaigénylésére, vagy a költség elszámolására, de az adóhatósággal szemben felmerülő vitát a vezetőség, vagy a tulajdonos nem kívánja végigvezetni, az eljárás bizonyos szintén inkább álláspontja érvényesítése nélkül visszavonulna (pl. a másodfokú határozat kézhezvételekor)!
A hatályos Art. ellenőrzési fejezete az adóhatóság legfontosabb tevékenységét csak keretszabályokkal írja körül. Az adóellenőrzés pedig az önadózás rendszerét favorizáló magyar adórendszerben az állam szempontjából is és az adózó szempontjából is az adóztatás folyamatának leglényegibb eleme.
A 2003-as módosításokat megelőző 12 év során az ellenőrzési szabályok elsősorban olyan rendelkezésekkel gazdagodtak, amelyek az adóhatóságot a valós adóalapokat eltitkoló, illetőleg a kötelezettségeket durván megsértő adózókkal szembeni küzdelemben jogi eszközei tekintetében erősítették.
A szabályozás azonban adós maradt az ellenőrzési tevékenység, mint folyamat részletes, az adózás minden résztvevője számára kiszámítható, a jogokat és a kötelezettségeket számon kérhető formában biztosító rendelkezéseinek megállapításával. Az adóhatóságok a keretszabályok által biztosított mozgásteret öntevékenyen töltötték ki tartalommal, elsősorban belső szabályozás alapján, amely nem mindenben felel meg a jogállamiság követelményeinek.
Lehetőség van arra, hogy az ellenőrzés során készült jegyzőkönyvre az átadástól számított 15 napon belül az adózó észrevételt tegyen (korábban ez 8 nap volt). Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig tovább lehet folytatni, ha az adózó észrevételei indokolják, vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Ilyen esetben kiegészítő (módosító) jegyzőkönyvet kell készíteni.
Ha ilyen jegyzőkönyv készül, a jogorvoslati procedúrában azt is jelentheti, hogy az elsőfokú adóhatóság nem volt kellően körültekintő a tényállás tisztázásában. Ez pedig az adózó javára is értékelhető lehet.
Más adóhatóság tájékoztatási kötelezettsége
Az adóhatóság jogosult más adóhatóság tájékoztatására, az adóhatóság hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről, vagy iratról, ha az valamely adó vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi, vagy valószínűsíti. A tájékoztatás joga a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét is megilleti, az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben.
Adótitoknak minősül az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat. Ezen az adatkörön belül nem minősül viszont adótitoknak a nyilvános cégadat, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködik.
