Sok cégvezető tanácstalan egy-egy szerződés megkötésekor, vajon megbízási vagy vállalkozási szerződést kössön-e az adott szituációban. Gyakorlati tapasztalataink szerint egyre több az olyan ügylet, amely a vállalkozási és a megbízási szerződés határmezsgyéjén keletkezik.

Például az ügynöki, ingatlanközvetítői, behajtói, örző-védő tevékenységre vonatkozó ügyletek is itt említhetőek. Sajnos több esetben az adóhatóság vagy a bíróság előtt kell később tisztázni, hogy vajon miért is született az adott tartalmú megállapodás. Könyvelőirodánk néhány fontos jellemzőt összegyűjtött, amely segíthet egy-egy hasonló kérdés eldöntésében.

A megbízási és a vállalkozási jogviszony is a Ptk. által szabályozott kategóriák. A megbízás egy gondossági kötelem, ahol a megbízott arra vállalkozik, hogy egy ügyet ellásson, a megbízó utasításait követve, annak érdekében jár el, de nem mindig várnak el tőle konkrét eredményt. A megbízott mindent megtesz a rábízott ügy ellátása érdekében, de kézzel fogható terméket, eredményt nem nyújt át a megbízónak. A vállalkozási jogviszony azonban eredménykötelem, a vállalkozási jogviszonyban tevékenységet végző személytől eredményt várnak el, és azt, hogy az eredmény legyen alkalmas rendeltetésszerű használatra, ellenkező esetben szavatossággal tartozik. Úgy is meghatározhatjuk a két forma közötti különbséget, hogy az eredménykötelem alaptípusa a vállalkozási szerződés, az ügyviteli jellegű szolgáltatások alaptípusa a megbízási szerződés.

Nincs jogi akadálya azonban annak sem, hogy a díjazás meghatározásakor egy megbízási szerződésben a díj egy részét mégis eredménytől tegyék függővé, azaz pl. óradíjat és sikerdíjat is megállapítsanak, azonban figyelni kell arra, hogy a sikerdíj az elért eredménnyel arányos legyen. Az is elképzelhető, hogy egy megbízási szerződésnél a megbízott üzleti kockázatot vállal, és csak akkor tart igényt a teljes díjazásra, ha a várt eredmény nem marad el. Ilyenkor a megbízottnak szavatossági helytállási kötelezettsége is keletkezik, hasonlóan egy vállalkozási szerződéshez. Általánosságban azt tapasztaltuk szegedi adótanácsadói működésünk során, hogy a vegyes díjazású szerződéseket a bíróság vita esetén megbízási szerződéseknek minősíti.

A szerződések minősítésénél fontos ismérv még, hogy a benne foglalt tevékenységet tartós, folyamatos jogviszonyban (pl. takarítás, karbantartási szerződés), vagy egyedi, meghatározott cél érdekében fejtik ki. Ez sem lehet elkülönítő, mert pl. tartósan is megbízhat egy ügyvédi irodát vállalkozása esetleges jogi ügyei intézésére  és pl. egy karbantartási vállalkozási szerződés is lehet hosszú távú.

A vállalkozó szolgáltatása és a vállalt eredmény különböző megnyilvánulási formájú lehet. Hagyományosan tárgyiasult, dologi formában jelenhet meg (pl. egy gép előállítása,  megjavítása) de lehet nem tárgyiasult is, – ilyenkor a megrendelő részére valamilyen szükséglet kielégítésére irányuló szolgáltatást nyújt pl. fodrász szolgáltatás,- de lehet pl. egy szellemi alkotás előállítása is a cél.

Szegedi könyvelőirodánk tapasztalata alapján tehát a tevékenység jellege, a tevékenység tárgya, az eredmény kikötése nem lehet mérvadó a döntésnél, a döntő elhatároló ismérv inkább a díjazás lehet, azaz a szolgáltatás és ellenszolgáltatás viszonya. Ha a díj kifizetése eredményhez kötött, akkor vállalkozási szerződésről, ellenkező esetben megbízási szerződésről van szó. Ha eredmény felvállalásának kockázata nélkül kötik a szerződést, akkor az semmiképp nem lehet vállalkozási szerződés, még akkor sem, ha az adott tevékenységet az üzleti életben általában vállalkozás kereteiben szokták kifejteni.