A tb járulék a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló magánszemélyt terheli, a szochot többnyire a kifizetőnek kell fizetnie. A tb járulék alapja és a magánszemély részére járó tb ellátás között összefüggés van, de a szocho alapja és összege semmilyen hatással nincs a tb-ellátás összegére.

Mindkét köztehernek azonos célja van

A biztosított által fizetett tb járulék és a törvény által kijelölt személy által fizetett szocho célja, hogy a társadalombiztosítási ellátásokat és a munkaerő-piaci célokat fedezze.

Tb járulék és szocho alapja munkaviszony esetén

Munkaviszony esetén közvetlen kapcsolat áll fenn a két közteher alapja között. A szocho-trv. alapján a Tbj. 6. paragrafusa szerinti biztosítási jogviszony esetén az adó alapja megegyezik a tb járulék alapjával. Ez alól a felszolgálási díj kivétel, ugyanis mentes a szocho alól.

A munkaviszonyban álló dolgozó esetén a minimum járulékalap után is meg kell fizetni a szochot.

Járulék- és szochoalapot képező jövedelmek között vannak eltérések is munkaviszony esetén.

Az első eltérést a szakképzési munkaszerződésnél találjuk. A Tbj 6. paragrafusa alá tartozik a jogviszony, azaz egyeznie kellene a járulékalapnak és a szocho alapjának, de a szochotrv. mentesíti a kifizetőt a szocho megfizetése alól.

Jövedelem, amely a szocho alapja, de nem tb járulék alap

A Tbj 32. szakasza alapján nem alapja a járuléknak a jövedelmet pótló kártérítés, a keresetpótló járadék, és a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat. Főszabályként ezek a jövedelmek szocho alapjául szolgálnak, de nem kell utánuk tb járulékot fizetni.

Egyéni és társas vállalkozók

Egyéni és társas vállalkozóknál a szocho és a járulék alapja azonosan alakul, de a minimum összegében eltérés van, a 112,5%  szorzó miatt.

Eltérések egyházi személyeknél

Egyházi személyeknél különbség van a járulékalap és a szochoalap között. Kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyházi szolgálatban álló egyházi személy biztosítottnak minősül. Az egyházi jogi személy havonta a minimálbér alapján nyugdíjjárulékot fizet utána. Szocho kötelezettséget tekintve nem a kiegészítő tevékenységű egyházi személy lesz mentes az adó megfizetése alól, hanem az az egyházi személy, aki sajátjogú nyugdíjasként vagy özvegyi nyugdíjasként a rá érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Itt tehát az egyház szochot nem fizet, csak járulékot.

Az egyházi személy szochofizetési kötelezettsége kapcsán kieső időkkel számolnunk kell (pl táppénz, csed, gyed), a heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyt és a nappali tagozatos tanulmányokat is figyelembe kell venni, és az egyéni vagy társas vállalkozóként fizetett minimumadót is, de a hozzájuk kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségnél ezeknek a tényeknek nincs jelentősége.

Mezőgazdasági őstermelőnél együtt mozog a járulék és a szocho alapja

Mezőgazdasági őstermelőknél a járulékfizetési és a szochofizetési kötelezettség között közvetlen összefüggés van, különösen akkor, ha a magánszemély a magasabb összegű járulékalapot kívánja alkalmazni.