A kis- és középvállalkozások többféle úton is kedvezményezettek, tekinthetjük akár az adózási lehetőségeiket vagy akár a támogatáshoz jutási feltételeiket. Az Európai Unió is kiemelt kezelésüket ajánlja, hiszen a munkahelyteremtés és az innováció lényeges forrásai lehetnek. A kedvezményekre rá is szorulnak, hiszen kisebb méretük és kisebb tőkeerejük kevésbé van segítségükre a nagyobb cégekkel szembeni piaci versenyben.

Mi a helyzet a mikrovállalkozásokkal? Természetesen általánosságban a kategóriába ők is beletartoznak, de a csoport általános megnevezése a kkv, azaz kis- és középvállalkozás. Irodánk tapasztalata alapján viszont az egyes támogatási lehetőségeknél, kedvezményeknél mindig figyelni kell a speciális kitételekre, mert adott esetekben a kkv. meghatározása eltérő lehet. Speciális definiálás hiánya esetén a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. XXXIV. törvény meghatározása az irányadó.

A Tao (társasági adó) törvény kkv-nak tekinti az ügyvédi irodát, a szabadalmi ügyvivő irodát, a közjegyzői irodát és a végrehajtói irodát is. A törvényben meghatározott kedvezmények: a mikrovállalkozások létszámnövelését ösztönző kedvezmény, a beruházási adóalap-kedvezményük, a kapcsolt vállalkozások szokásos piaci ártól való eltérésére vonatkozó kivételezési szabályok, a beruházási adókedvezmények, a fejlesztési adókedvezmény, és egyes tárgyi eszközök 100 %-os értékcsökkenési leírására vonatkozó szabályok.

A létszámnöveléshez kapcsolódóan az elérhető kedvezmény a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának egyik évről a másikra történő növelése esetén a létszámnövekmény és az év első napján érvényes havi minimálbér egész évre számított összegének szorzata. Tehát a létszámnövekményt szorozzuk a 12 havi minimálbér összegével. A létszámot két tizedesjegyig kell számolni és semmiképp nem tartozhatnak a növekményként meghatározott létszámba azok, akik az előző adóévben is a vállalkozásnak dolgoztak, vagy annak kapcsolt vállalkozásának, és azok sem, akik ezt nem alkalmazottként, hanem egyéni vállalkozóként, szerződéssel tették.

A támogatás „de minimis”, azaz csekély összegű támogatásnak minősül, így figyelni kell a közösségi rendelet idevágó előírásaira is. A Tao bevallásakor külön lapon kell a kedvezményhez kapcsolódó adatokat kitölteni.

Természetesen nem marad szankció nélkül, ha később csökken a létszám a vállalkozásban. Ha a támogatás igénybevételét követő 3 adóévben csökken a létszám az előző évhez képest, vagy megszűnik a cég, akkor a létszámcsökkentés és a megelőző évi minimálbér éves összege szorzatának 120%-t kell adóalap-növelő tételként befizetni. A szankció összege nem lehet nagyobb, mint a korábban igénybe vett támogatás összegének 120%-a.

Ha az adózó úgy dönt, hogy mindezek ellenére mégis igénybe veszi a kedvezményt, akkor ezt a szándékát önellenőrzéssel később nem változtathatja meg.

Ha a kedvezményekről többet szeretnének tudni, keressék fel szegedi könyvelőirodánkat, ahol a fenti támogatási fajtáról és a Tao-hoz kapcsolódó egyéb kedvezményekről is tájékoztatjuk ügyfeleinket.