A kis- és középvállalkozások kiemelt szerepe elismert hazánkban és az Európai Unióban is, társadalmi vagy gazdasági vonatkozásban egyaránt. Támogatásuk nem is kérdés, a sorozatban szegedi könyvelőirodánk a társasági adóból igénybe vehető támogatási formákat gyűjtötte össze.

A létszámnövelést támogató kedvezményről az előző részben esett szó, most a beruházásokat ösztönző, adóalap-csökkentő támogatás lényeges tudnivalóit foglaljuk össze.

Ezen támogatási forma a legszélesebb körben alkalmazott, és azok alkalmazhatják, akik az adott adó év utolsó napján kkv-nak besorolt adózók. A kedvezmény igénybe vehető a következő beruházási formákra:

  • korábban még használatba nem vett szellemi termékek,
  • korábban még nem használt (használatba nem vett) műszaki berendezések, gépek, járművek,
  • korábban még nem használt (használatba nem vett) ingatlanok – kivéve az ún. üzemkörön kívüli ingatlanok,
  • ingatlanok bekerülési értékét növelő adóévi felújítások, bővítések, rendeltetés-változtatások, átalakítások.

A társasági adó alapot csökkenti az adott évi, a fenti kategóriákba tartozó beruházások értéke. A kedvezmény maximalizálva van, nem lehet nagyobb, mint a vállalkozás adózás előtti eredménye az adott évben, de maximum 30 millió forint lehet. A veszteséges vagy nulla eredményt kimutató kis- és középvállalkozó adózók tehát nem vehetik igénybe ezt a kedvezményt.

Csak abban az adott évben vehetik a kedvezményt igénybe, amelynek minden napján az adózó valamennyi tagja magánszemély. A tagok alatt a részvényesek, üzletrész-tulajdonosok is értendők. Kivételt jelent, ha az adózó saját üzletrésszel rendelkezik, vagy MRP szervezet van a tagjai között.

A csökkentő tétel igénybevételéről történő nyilatkozat után már nem lehet utólagos önellenőrzés keretében a döntést visszavonni.

Szankciók a jogosulatlan igénybevételnél

Felhívjuk a figyelmet a támogatásra jogosultság elvesztéséhez kapcsolódó szankcióra is. A jogalkotók szándéka szerint a  támogatás tárgyaként elszámolt beruházásnak hosszabb távon kell szolgálnia a vállalkozás tevékenységét. Ennek biztosításához ezért a levont adó akár vissza is fizettethető, ha az érintett adóévet követő negyedik adóév végéig az adózó jogutód nélkül megszűnik, nem helyezi üzembe az érintett beruházást, nem veszi használatba, vagy az egyéb és nem a műszaki berendezések, felszerelések, járművek között helyezi üzembe. Szankció lép életbe akkor is, ha az érintett ingatlant üzemkörön kívüli ingatlanként is használja, átsorolja később a forgóeszközök közé, de akkor is, ha elidegeníti az adott beruházást, vagy az az alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt. Nem lép életbe a büntetés, ha az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódása miatt sorolták át forgóeszközzé a tárgyi eszközt, illetve, ha ilyen ok miatt maradt el az üzembe helyezés vagy használatba vétel. Ilyenkor adóalap-növelő tétellé válik a korábbi kedvezmény kétszerese.  Nem von szankciót maga után, ha nem marad kkv az adózó, vagy a trv. szerinti besorolási szempontok változnak meg időközben.