A munkabért magyarországi munkavégzés esetén forintban kell megállapítani és kifizetni. Utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítő formában nem fizethető ki, így nem munkabér az étkezési utalvány vagy a SZÉP-kártya juttatás sem.

Munkabér kifizetése

A munka törvénykönyve alapján a kifizetésnek meg kell történnie legkésőbb a következő hónap 10. napjáig. A kollektív szerződés vagy a munkaszerződés megállapíthat ennél rövidebb vagy hosszabb határidőt is.

A teljesítménybéres dolgozónál, amennyiben a részére járó bér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő elteltével állapítható meg, akkor a bért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni a részére. Előleget – az alapbér felének megfelelő összeget – azonban legalább havonta fizetni kell.

Bankszámlára utalás

A dolgozót nem lehet bankszámla nyitásra kötelezni. Ha a munkavállaló ragaszkodik hozzá, a bért házipénztárból kell kifizetni a részére. A bért úgy kell utalni, hogy a bérfizetési napon a munkavállaló már rendelkezhessen az összeggel. A munkabér kifizetése a dolgozó részére nem okozhat költséget.

Munkaszüneti nap, szabadság vagy egyéb jogos távollét miatt nem csúszhat a bér kifizetése.

Munkabér kifizetése készpénzben – speciális szabályok

Amennyiben készpénzben történik a kifizetés és a bérfizetés napja heti pihenőnapra esik, legkésőbb az ezt megelőző napon ki kell fizetni.

A munkabért az utolsó munkahelyen töltött napon ki kell fizetni, vagy meg kell küldeni a dolgozó tartózkodási helyére, a munkáltató költségén. Ez alól felmentést ad, ha a munkavállaló nem jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén.

A szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni a bért, ha a szabadság idejére esik a bérfizetés napja. Ekkor az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért is ki kell fizetni. Ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt szűnt meg, akkor el kell küldeni a dolgozó által megadott címre az összeget, és ennek költsége a munkáltatót terheli.

Bérből való levonás

A munkabér a dolgozó részére vagy meghatalmazottjának kell kifizetni, kivéve, ha bíróság vagy hatósági határozat másra ad utasítást. Ekkor a bérből való levonásra vonatkozó törvényi részt kell alkalmazni.

A munkavállaló és a munkáltató közötti jogviszonyban más címen is felmerülhet pénzmozgás. A munkáltató nyújthat kölcsönt a dolgozójának, vagy előleget is adhat a munkabér terhére. Ezeket a tételeket azonban nem a saját elképzelései szerint vonhatja le később a munkáltató. Munkabérből történő levonást csak végrehajtható határozat alapján lehet megtenni, és csak a levonásmentes munkabérrészig. Ugyanakkor, ha a munkáltató köteles levonni valamilyen jogcímen és ezt elmulasztja, kártérítési felelősséggel tartozik, és a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérővel szemben. A munkavállalónak önálló készfizető kezesi felelőssége van, ha szándékosan szegi meg a levonási kötelezettséget, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehet behajtani.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér

A jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napig követelhető vissza, ezen túl már csak akkor, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett volna ismernie, vagy akkor, ha ő maga idézte elő a téves kifizetést. A bizonyítási teher a munkáltatón van.

A dolgozó magatartásának megítélésekor az általános magatartási követelmények érvényesülnek. A jogalap nélküli bér csak nettó összegben követelhető vissza.

 

A munkabérről információt a dolgozók sem oszthatnak meg egymás között, erről itt írtunk.