A gyakorlat során számos érdekes kérdés merül fel a munkabérből levonás kapcsán. A jogi szabályozást a bírósági végrehajtásról szóló törvényben találjuk. A munkáltatók a levonások számításakor három kérdést kell, hogy feltegyenek:

  1. hány letiltás érvényesíthető az adott munkavállalónál?
  2. van-e köztük privilegizált követelés?
  3. egy adott napon érkezett-e több, ugyanabba a sorrendi pontba tartozó letiltáshoz okirat?

Hogyan változik a munkabérből levonás mértéke?

A jogszabály alapján a kiindulópont a nettó munkabér. A nettó bér maximum 33%-a vonható le, egy kivétellel: ez a tartásdíj és a tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás, ezeknél akár 50% is lehet a munkabérből levonás mértéke. A munka törvénykönyve szabályozza, hogy mi a levonásmentes munkabérrész. A végrehajtás alól mentes az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő rész. Ez a mentesség nem alkalmazható a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

Amennyiben a levonás után megmarad az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszöröse, úgy átléphető a 33%-os illetve 50%-os határ is.

Többféle levonás

Amikor több levonás is érvényre juttatható, akkor a nettó bér összeg 50%-áig terjedhet a levonás összege. A sorrendet a végrehajtási törvény szabályozza:

  1. gyermektartásdíj
  2. jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj
  3. munkabér és vele egy tekintet alá eső más járandóság
  4. büntetőeljárásban, büntetés-végrehajtási eljárásban az adóssal szemben megállapított, állam javára fizetendő összeg, vagyonelkobzásból származó követelés
  5. adó, tb-követelés és egyéb köztartozás
  6. egyéb követelés
  7. végrehajtási eljárás során kirótt rendbírság.

A késedelmi kamat a hozzá kapcsolódó követeléssel együtt levonandó. A sorban előrébb álló követelés teljes kifizetése után léphetünk a következő követelésre. Az azonos sorrendi pont alá tartozó több követelés egymás közti sorrendjének megállapításakor a munkabérből történő levonás alapjául szolgáló okirat munkáltatóhoz történő beérkezésének időpontját kell megnézni. A korábban beérkezett igényt kell előbb kiegyenlíteni. Ha a befolyt összeg az azonos sorrendben lévő összes követelést nem fedezné, akkor arányosítani kell a követeléseket. Bírósági döntés felülírhatja az érkezési sorrendes kielégítést és helyette arányosításra kötelezhet.

Munkabérből levonás első tétele lehet a végrehajtási költség?

A jogszabály alapján elsőként az eljárás elrendelésével és foganatosításával felmerült költségeket kell kiegyenlíteni. Ilyen költség az illeték, vagy a végrehajtó díja. A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült költségeket, mint például a perköltség, valamint az egyéb járulékos költségeket, mint például a késedelmi kamat a követelés sorrendjében kell kifizetni. Ha a levonható összeg nem fedezi ezeket a tételeket, akkor a sorrend: költségek, kamat, és a sor végén maga a főkövetelés.

Munkabérből levonás napidíj esetén

Munkabérnek csak a dolgozó részére kifizetett olyan pénzbeli juttatás minősül, amit SZJA-fizetési kötelezettség terhel. Az SZJA –trv. alapján jövedelem a költségekkel csökkentett bevétel. Ha a napidíj igazolás nélkül költségként elszámolható, akkor pl. egy külföldi kiküldetésben lévő magánszemély napidíja nem lehet a levonás alapja. A napidíj ugyanis egy költségtérítés, amely így mentes a végrehajtási eljárás alól.