A munkaerő-kölcsönzés nem hagyományos foglalkoztatási forma. A kölcsönbeadó áll munkaviszonyban a munkavállalóval, és a munkavállalót ellenérték fejében ideiglenesen átengedi a kölcsönvevőnek, munkavégzésre. Vannak szempontok, amelyek alapján hátrányosabb helyzetben van a kölcsönzött munkaerő, mint a munkaviszonyban foglalkoztatott, de a másik oldalról megvizsgálva, egyes esetekben talán nem is lenne munkavégzési lehetősége a dolgozónak a kölcsönzés nélkül.

Ideiglenesség

A munkaerő-kölcsönzést olyan esetekre találták ki, amikor a foglalkoztató nem tud állandóra felvenni egy alkalmazottat. Ez a megoldás nem a kedvező feltételek mellett hosszú távon foglalkoztatás célját szolgálja. A jogalkotók eredeti célját felülírva azonban sokszor használják ki a cégek az 5 éves maximális foglalkoztatási időtartamot.

A munkaerő-kölcsönzés előnyei

A legfőbb előnyei a munkaerő-kölcsönzésnek a következők:

  • kevesebb adminisztráció
  • kisebb költségszint
  • könnyen megszüntethető munkaviszony
  • rugalmas foglalkoztatás

A könnyen megszüntethető munkaviszony kapcsán említjük meg, hogy a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát meg lehet szüntetni

  • felmondással
  • azonnali felmondással vagy
  • közös megegyezéssel.

Mindegyik módozatot megteheti a munkavállaló és a munkáltató is.

A dolgozó szempontjából érdekes kérdés, hogy ki szüntetheti meg a munkaviszonyát? A jogszabályok alapján a kölcsönbeadó felel a munkaviszony létesítéséért és a megszüntetéséért is. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönbeadó szüntetheti meg a munkaviszonyt.

Amennyiben a kölcsönvevő nem akarja a munkavállalót foglalkoztatni tovább, akkor visszairányítja a kölcsönbeadóhoz, vagyis megszűnik a kölcsönzés.

Ki számít munkáltatónak?

A munkáltatói oldalon két partner áll szemben a munkavállalóval: a kölcsönadó és a kölcsönvevő. A kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre ideiglenesen átengedi, a kölcsönvevő pedig az a munkáltató, akinek az irányítása alatt a dolgozó ideiglenesen munkát végez. A kölcsönbeadónál keletkezik a munkaviszony, de a kölcsönvevő felel például a munkaidőért, a pihenőidő kiadásáért.

Felmondási idő munkaerő-kölcsönzés esetén

A felmondási idő munkaerő-kölcsönzés esetén 15 nap. A felmondási idő hossza a munkaviszony előrehaladtával sem emelkedik. Ez a dolgozó számára hátrányosan különbözteti meg a hagyományos foglalkoztatástól.

Végkielégítés

Az előző Mt. alapján a kölcsönzött munkaerő nem kaphatott végkielégítést, de az új trv. alapján a kölcsönzésre irányuló munkaviszonynál a végkielégítésre való jogosultság megállapításához a munkaviszonynak az utolsó kikölcsönzés tartamát kell megnézni.  Ez hátrányos lehet a dolgozóra bizonyos esetekben, például, amennyiben megszűnik egy 3 évnél hosszabb kikölcsönzése, és a következő csak néhány hétig tart, akkor nem lesz jogosult végkielégítésre. A 3 évnél hosszabb folyamatos kikölcsönzés után megszűnő munkaviszony a kölcsönbeadónál ugyanis ugyanúgy jogosítaná végkielégítésre, mint az azonos idejű „normál” munkaviszony.

Csoportos létszámleépítés

Munkaerő-kölcsönzés esetén a csoportos létszámleépítés szabályait nem kell alkalmazni, ez a dolgozó részéről kedvezőtlenebb, mint a munkaviszony esetén fennálló szabályozás. A munkáltató részéről viszont ez könnyítést jelent egyes esetekben.