A tb-kötelezettségekről vagy az ellátásokról szól szabályozásban több utalást látunk a munkaidő és az ellátások, kötelezettségek kapcsolatára vonatkozóan.

A munkaidő

A munkaidő fogalma a munkaviszonyhoz kapcsolódik. Nem értelmezhető munkaidő az egyéni vállalkozónál, a társas vállalkozónál, a mezőgazdasági őstermelőnél és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban munkát végző személynél sem.

Egyes ellátások esetén korlátozzák a keresőtevékenységet

Ha jogszabályban azt találjuk, hogy az ápolási díj, a gyet vagy a nagyszülői gyes mellett maximum napi 4 órás vagy heti 30 órás keresőtevékenység folytatható, akkor ezt mindig munkaviszonyra kell érteni. A gyes és gyet esetében azért is egyértelmű ez, mert a családok támogatásáról szóló trv. alapján csak a munkaviszony és az egyes közszolgálati jogviszonyok minősülnek keresőtevékenységnek.

Munkaidő és minimális járulékfizetési kötelezettség összefüggése

A tbj. minimum 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyhoz köti, hogy mentesítse az egyéni vagy társas vállalkozót a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. A heti 36 óra számításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok munkaidejét össze kell adni.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a Tbj. alkalmazásában munkaviszony, és teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül.

Kata korlátozások a munkaidőhöz kapcsolódóan

A kata trv. a legalább 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyos egyéni vállalkozónál zárja ki, hogy kisadózást válasszon mellette. Itt is összeszámítandóak az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok. Ennél a szabálynál a 36 órás foglalkoztatásnak fenn kell állnia a hó egészében. Ezért például kérdéses lehet, hogy ha 1 hónapig fizetés nélküli szabadságon van a munkaviszonyban a magánszemély, akkor hogyan kell eljárni a minimum járulékfizetési kötelezettségként, és a kizáró feltétel mérlegelésénél.

A biztosításban töltött idő számítása részmunkaidő esetén

A napi munkaidőnek nincs jelentősége a biztosításban töltött idő szempontjából. Ha fennáll a biztosítási jogviszony, akkor minden nap biztosításban töltött időnek számít.

Akár heti 1 órás munkaidő esetén is lehet munkaviszonyt létesíteni és folyamatos lesz a biztosítási jogviszony, a tb valamennyi ellátására jogosult lesz az érintett magánszemély. Azonban, ha nem éri el a díjazás a minimálbért, akkor az arányos szolgálati idő számítására vonatkozó szabályok miatt csak arányos szolgálati időt szerez. Ez a későbbi nyugellátás összegét befolyásolja majd.

Egyes járulékkedvezmények és a munkaidő

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásról szóló trv. rehabilitációs hozzájárulásnál csak azt a megváltozott munkaképességű munkavállalót veszi figyelembe, akinél a munkaidő eléri a napi 4 órát. A rehabilitációs hozzájárulás megállapításakor a munkáltató a létszám megadásakor az átlagolást a tényleges létszám alapján végzi. Itt tehát minden személyt figyelembe vesz a munkaidő hosszától függetlenül. A részmunkaidő tehát nem befolyásolja a létszámot, csak a havi munkaidőnek kell elérnie a 60 órát.

A szocho kedvezmények megítélésekor sincs jelentősége a munkaidőnek, kivéve a szakképzésben való részvételhez kötött adókedvezmény esetén. Itt a szakképzési munkaszerződés alapján számított kedvezmény mértéke függ a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz viszonyított arányától. Fiatalkorú munkavállalónál a napi hét órához kell viszonyítani.