A társasági jog rendelkezései szerint a tagok a nyereségből közösen részesednek és közösen viselik a veszteséget is, a vagyoni hozzájárulásuk arányában. Ez jelenti az osztalékfizetési szabályozás alapját.

Osztalékfizetés köznapi értelmezésben a cég nyereségéből történő részesedés. Az adott évi adózott eredmény és a szabad eredménytartalék teszi lehetővé az osztalék fizetését.

Osztalék alapja

A kft. előző évi, lezárt évi adózott eredménye lesz az osztalék alapja, amelyet növel vagy csökkent az eredménytartalék, előjelétől függően. Osztalékra jogosult a tag, aki a tagsági jogok gyakorlására jogosult, az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában. A létesítő okiratban nem lehet tagot a nyereség/veszteség viseléséből kizárni, viszont aki még nem teljesítette a vagyoni hozzájárulását, nem kaphat osztalékot.

Döntés az osztalékról

Az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásakor kell határozni. Írásbeli döntéshozatal is megfelel, nem kell ülést tartani. A társasági szerződésben nem lehet olyan előírás, amely a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat fogalmaz meg, mint a jogszabályi előírások.

Az osztalékelőleg

Két, egymást követő beszámoló elfogadása között lehet osztalékelőleg fizetésről dönteni, amennyiben a közbenső mérleg alapján az látható, hogy a kft. rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel. Fontos, hogy a kifizetendő összeg nem lehet több, mint a közbenső mérlegben látható adózott eredménnyel növelt szabad eredménytartalék. A kifizetés után a helyesbített saját tőke nem lehet kevesebb, mint a törzstőke.

Az ügyvezetőnek kell javaslatot tenni az osztalékelőleg kifizetésére, és amennyiben van felügyelőbizottság, úgy annak jóvá kell hagynia a javaslatot.

Visszafizetés

A hitelezők védelme érdekében vissza kell fizetni az osztalékelőleget, ha az éves beszámolóból azt lehet látni, hogy nincs lehetőség osztalék kifizetésére.

Osztalék kifizetés akadályai

Nem lehet kifizetni az osztalékot akkor, ha a kifizetés után a cég saját tőkéje kevesebb lesz, mint a jegyzett tőkéje. Akkor sem lehet fizetni, ha a társaság fizetőképessége kerülne veszélybe. Amennyiben a társasági szerződésben az szerepel, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig egy tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított 1 évnél hosszabb határidő áll rendelkezésre, szintén nem fizethető ki osztalék.

A kft. addig nem fizethet osztalékot, amíg a ki nem fizetett és a szabályok szerint elszámolt nyereség a tagok pénzbeli vagyoni hozzájárulásával együtt nem éri el a törzstőke összegét.