A legfőbb szerv által jóváhagyott osztalékfizetési döntés visszavonható, amennyiben kiderül, hogy az osztalék kifizetése veszélyezteti a vállalkozás működését.
Osztalékfizetési döntés
A gazdasági társaság legfőbb szerve hagyja jóvá a számviteli törvény szerinti beszámolót, és dönt a nyereség felosztásáról. Az osztalékfizetési döntés eredményeképp kifizetett osztalék nem veszélyeztetheti a társaság fizetőképességét. A jóváhagyott osztalék elszámolása az osztalék jóváhagyásának üzleti évében történik.
A Ptk. nem ír arról, hogy mi a teendő, ha az osztalékról szóló döntést később megváltoztatnák. A társaság tagjai javára fizetett összegekkel kapcsolatban csak arról rendelkezik, hogy azokat a kifizetéseket, amelyek veszélyeztetik a társaság fizetőképességét, tehát a jogszabályokkal ellenkezve teljesítettek, vissza kell fizetni.
Részvénytársaság esetében a visszafizetéshez szükséges, hogy készüljön egy felszólítás és bizonyítani kell, hogy az osztalékfizetés feltételeinek hiányosságáról tudott a döntéshozó testület, vagy tudniuk kellett volna azokról.
A fenti szabály a törvény erejénél fogva rendezi az olyan szituációt, amikor úgy kerül sor az osztalékfizetési döntés meghozatalára, hogy hiányzik az osztalékalap, vagy megsértik az osztalékfizetési korlátot.
A döntés utólagos megváltoztatása
Előfordulhat, hogy az osztalékfizetésről szóló döntést nem azért kell megváltoztatni, mert megsértették a törvényi feltételeket, hanem mert például a döntés és a kifizetés közötti időszakban következett be olyan kedvezőtlen változás, hogy lehetetlen lett a kifizetés. Ilyen esetben az osztalékkövetelés elengedése lehet a tagok legjobb döntése, de erre kényszeríteni őket nem lehet.
Visszafizetés a tagok részéről
Ha sor kerül a visszafizetésre, akkor a kifizetés és a visszafizetés közti időszak alatt kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezhet a tagnak. Ez abból adódik, hogy a kifizetés osztaléknak nem minősíthető. A jövedelemszerzést akkor lehet elkerülni, ha legalább a jegybanki alapkamat +5%pont kamatot számol fel a vállalkozás.
Ha kamatmentesen kéri vissza a vállalkozás a tagtól az osztalékot, akkor a tag kamatmentes hitelt kapott. A hitelnyújtás napja az osztalék kifizetésének napja, a futamidő vége az osztalék visszafizetésének napja. A kamatkedvezményből származó jövedelemre a következők szerint kell adót fizetni:
Ha 2019. június 30-ig megszűnő követelésről van szó, akkor a ki nem fizetett kamat 1,18-szorosa után kell 15% SZJA-t és 19,5% SZOCHO-t fizetni.
Amennyiben ezen dátum után szűnik meg a követelés, akkor a SZOCHO 17,5%-ra módosul.