A kis- és mikrovállalkozások egyszerűbb finanszírozásának érdekében került bevezetésre 2013-ban a pénzforgalmi elszámolás.
A pénzforgalmi elszámolás szerint adózó alanynak a fizetendő adóját akkor kell megállapítani, amikor befolyt hozzá az ellenérték, az adólevonási jogát pedig akkor érvényesítheti, amikor a kifizeti az eladó részére a vételárat.
Ki választhatja a pénzforgalmi elszámolást?
Nem mindenki választhatja a pénzforgalmi elszámolást, az adózónak a tárgyév első napján kisvállalkozásnak kell minősülnie, a kkv-törvény alapján.
Az alanyi adómentes adózók nem választhatják, mert nem kötelesek adófizetésre, és nem jogosultak adólevonásra. Választhatják viszont a feltételnek megfelelő ügyvédi, közjegyzői, szabadalmi ügyvivői irodák, adószámos magánszemélyek.
Az adóalany összes bevétele, áfa nélkül számítva, nem haladhatja meg a 125 millió forintot a tárgy évet megelőző naptári évben, és a tárgyévben várhatóan sem. A felső értékhatárba nem kell beleszámítani az adóalany tárgyi eszközeinek értékesítését, az immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított, vagyoni értékű jog végleges átengedése, az áfamentes ügyletek ellenértéke és ingyenes ügyletek áfaalapját sem.
A pénzforgalmi elszámolás választása
Az adózási mód választását be kell jelenteni a NAV felé, a 21T101 nyomtatványon, a tárgy naptári év utolsó napjáig. Az elszámolás választásának befejezését szintén be kell jelenteni. Ha év közben kezdi a tevékenységét az adóalany, akkor a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg is beléphet a rendszerbe.
Mely ügyletekre nem alkalmazható?
A közösségen belüli termékértékesítések, az egyéb különleges adózási mód alá eső ügyletek, a zárt végű pénzügyi lízing kivételt képez. Ezeknnél az áfatörvény általános szabályait kell alkalmazni. Részletfizetéseknél a fizetendő áfát a részlet jóváírásakor, annak erejéig lehet megállapítani – természetesen a zárt végű pénzügyi lízing kivétel.
A levonási jog csak akkor nyílik meg a választás időszakában, amikor pénzügyileg rendezésre került a beszerzés. Részletfizetésnél a fenti, fizetendő áfára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Belföldi fordított adózású ügyleteknél az áfalevonási jog a keletkeztetés időpontjában is gyakorolható, itt az áfát nem hárítják át az alanyra, azt eleve már ő fizeti meg.
Számlán feltüntetendő: pénzforgalmi elszámolás
Az adószám nem ad iránymutatást a pénzforgalmi elszámolás választásáról, ezért a számlán fel kell tüntetni, hogy „pénzforgalmi elszámolás”, a beszerző ugyanis így tud arról, mi az adólevonási jog gyakorlásának legkorábbi lehetséges időpontja. Ha elmarad ennek feltüntetése, akkor az adott ügyletnél az általános szabályok szerint kell megállapítani a fizetendő áfát. Figyelni kell arra is, hogy pontosan szerepeljen a kifejezés a számlán, mert a „pénzforgalmi adózás” vagy „pénzforgalmi áfa” kifejezések nem adnak lehetőséget a pénzforgalmi elszámolás alkalmazására az ügylet kapcsán.
A NAV mulasztási bírságot szabhat ki a számla téves kitöltése esetén.
Pénzforgalmi elszámolás megszűnése
Ha az adóalany a következő évre nem választja a pénzforgalmi elszámolást, akkor megszűnik az adóév utolsó napjával. Megszűnik akkor is, ha a bevételi értékhatárt átlépi, ekkor a következő naptári nap a megszűnés napja. Arra az ügyletre, amellyel átlépi az értékhatárt, már nem alkalmazhatja ezt az adózási módot az adóalany. Amennyiben a tárgyévet követő év első napján már nem felel meg a kisvállalkozási kritériumoknak az adóalany, akkor szintén megszűnik a pénzforgalmi elszámolás.
Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás esetén az eljárás jogerős elrendelését megelőző napon, illetve tevékenység szüneteltetés esetén is a szüneteltetést megelőző napon szűnik meg a pénzforgalmi elszámolás.
