A tavalyi évben életbe lépett új Ptk. a személyiségi jogok megsértése miatti nem vagyoni kártérítést a sérelemdíj fizetésére „cserélte”. De nemcsak a fogalom változott, hanem a jogosultság feltételei is. A 2014. március 15-e után bekövetkezett jogsértésekre az új szabályozás érvényes, míg egy korábban megtörtént esetnél az annak idején hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Sérelemdíj a munkaviszonnyal összefüggésben

Tegyük fel, hogy a munkáltató felmond egy dolgozónak, és erről értesíti a többi alkalmazottat is, valamint a felmondás okát is közzéteszi.  Ebben az esetben a menesztett dolgozó jó hírneve, becsületéhez való joga sérül. A sértett dolgozónak nem kell bizonyítani az elszenvedett hátrányt, már önmagában a személyiségi jog megsértésének ténye is alapot ad a sérelemdíj igényére.

Amennyiben a munkáltató rendelkezik felelősségbiztosítással, akkor a biztosítója fogja a sérelemdíjat megtéríteni.

A sérelemdíj nem kártérítés

Mivel a személyiségi jogok megsértését nem lehet pénzben kifejezni, ezért a kártérítési jogtól elkülönítve tárgyalja a Ptk. a sérelemdíj jogintézményét. A munka világában ez azt jelenti, hogy kártérítést már csak vagyoni károk esetén ítélhet meg a bíróság.

A sérelemdíj mértéke

A bíróság az egyedi esetet mérlegelve határozza meg a sérelemdíj összegét.

Mérlegeli a jogsértés súlyát, a felróhatóságot, azt, hogy milyen hatást gyakorolt a sértettre és annak környezetére, illetve azt, hogy ismétlődő esetről van-e szó. Járadékként nem lehet megállapítani, csakis egy összegben. A járadék egyébként is a vagyoni károkhoz köthető.

Mikor mentesülhet a munkáltató a sérelemdíj megfizetése alól?

Egyes esetekben a személyiségi jog megsértésének felelőssége alól felmenthetik a munkáltatót:

  • ellenőrzési körén kívüli körülmény okozta a személyiségi jog megsértését, és nem is volt elvárható tőle, hogy elkerülje a kárt
  • a sérelmet a dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta.

Sérelemdíj megítélése a munkáltatónak

Az eddigi esetekben csak a munkáltató fizetési kötelezettségével foglalkoztunk, de akár a dolgozó is kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, ha a munkaadó személyiségi jogát úgy sérti meg, hogy munkaviszonyából eredő kötelezettségét nem teljesíti.  Mentesülhet, ha bizonyítja, hogy az adott helyzetben elvárható módon járt el.

Jogi személyként működő munkáltató is követelhet sérelemdíjat, mert a jogi személy személyhez fűződő jogaira is a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jó hírnév sérelme, az üzleti titkok megsértése esetén a jogi személy is igényelheti a sérelemdíjat.

A sérelemdíj adómentes

A magánszemélynek a kapott sérelemdíjról nem kell adóbevallást benyújtania, ugyanis az szja-trv. szerint adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként kap, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítás, kárpótlás és kártérítés.

Az adózás után nézzük a könyvelést: a sérelemdíj egyéb bevétel illetve egyéb ráfordítás lesz a vállalkozás könyveiben. Egyéb bevételként akkor lehet elszámolni, ha a mérlegkészítésig a pénzügyi rendezés is megtörtént.