Az Áfa tv. 169. §. tartalmazza a számla előírt adattartalmát. Az Áfa tv. 169. § a) pontja alapján a számlának és a gyűjtőszámlának tartalmaznia kell a kibocsátás keltét.

Az Áfa tv. 176. § (2) bekezdése alapján az egyszerűsített adattartalmú számla, az Áfa tv. 170. § (1) bekezdés a) pontja alapján a számlával egy tekintet alá eső okirat esetében is kötelező a kibocsátás keltének feltüntetése.

2008. január 1-jétől a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül gondoskodni kell. Gyűjtőszámla alkalmazásánál annak kibocsátásáról legkésőbb a vonatkozó adó megállapítási (adóbevallási) időszak utolsó napjáig, de legkésőbb az attól számított 15 napon belül kell gondoskodni.

A számla kibocsátás kötelező időpontja

Az Áfa tv. nem „munkanap” szót használja, tehát a „nap” kifejezés alatt naptári napot kell érteni.

Először azt kell tisztázni, hogy a számla kibocsátás határidejére vonatkozó szabályt mikor kell először alkalmazni.

Az Áfa tv. 261. § (1) bekezdése alapján a törvény 2008. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a törvényben meghatározott eltérésekkel ettől az időponttól kezdődően kell alkalmazni.

A törvény átmeneti rendelkezései a számla kibocsátás határidejével összefüggő szabályokra külön szabályt nem határoztak meg. Álláspontom szerint az Áfa tv. 261. § (1) bekezdése nem értelmezhető akként, hogy a számla kibocsátás határidejére vonatkozó szabályokat 2008. január 1-je előtt teljesített ügyleteknél is alkalmazni kell.

Az Áfa tv. 269. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy közös akaratuk folytán – amelyre vonatkozó nyilatkozatot az adóhatósághoz is be kell nyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, amelynek legkésőbb 2008. február 15-ig az adóhatósághoz be kell érkeznie – 2008. január 1-je előtt teljesített ügyletre is alkalmazzák a számla kibocsátás határidejére vonatkozó szabályt.

Ezen előírás betartásához mindenképpen szükséges a „kibocsátás” fogalmának értelmezése, mivel ennek hiányában a számla kibocsátásának végső határideje sem határozható meg.

Előbb tehát azt kell tisztáznunk, hogy a számla kibocsátása és a számla kiállítása azonos fogalmat takarnak-e, ugyanis láthatólag az Áfa tv. azonos fogalomként használja a „kibocsátás” és a „kiállítás” fogalmát.

Nyelvtani értelemben azonban a számla kiállítása a számla fizikai elkészítését jelenti, míg a számla kibocsátásáról akkor beszélhetünk, ha annak elpostázása vagy egyéb módon történő feladása is megtörtént. Az Áfa tv. azonban a „kibocsátás” szót nem nyelvtani értelemben használja.

Ez oly módon vezethető le logikailag, hogy a számla kipostázásának, illetve átadásának időpontja előre nem látható, tehát nyilvánvalóan a kibocsátás kelteként nem vezethető fel a számlára, a gyűjtőszámlára, a számlával egy tekintet alá eső okiratra.

Ebből következően az Áfa tv. alkalmazásában a kibocsátás kelteként kizárólag a kiállítás kelte értelmezhető.

Az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 172. § (1) bekezdés e) pontja alapján magánszemély legfeljebb 200.000 forintig, más személy 500.000 Ft mulasztási bírsággal sújtható, ha a jogszabályokban előírt bizonylatok – így a számlát is – kiállítását elmulasztja, illetve az előírásoktól eltérően állítja ki. Ennek következtében az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálhatja az előírt határidőn túli számlakibocsátást.

A „kibocsátás” szó Áfa tv. szerinti fogalmát alapul véve az adóhatóság kizárólag a számla elkészítését követelheti meg az előírt határidőn belül, de mulasztási bírsággal nem sújthatja az adóalanyt, ha a számla kipostázása, eljuttatása nem valósul meg az előírt határidőn belül.

Az Áfa tv. szövegezéséből adódóan az is teljesen egyértelmű, hogy a számla átvételét sem kell „produkálni” a határidőn belül.

Az egyes számlatípusok, illetve ügyletek esetében a helyes eljárások az alábbiak.

Gyűjtőszámla esetében nincs probléma, mivel azt a vonatkozó adómegállapítási (adóbevallási) időszak (hó, negyedév, év) utolsó napjáig, de legkésőbb az azt követő 15 napon belül kell kibocsátani.

Számlával egy tekintet alá eső iratnak minősül az érvénytelenítő és a módosító számla. Tekintettel arra, hogy az érvénytelenítő és a módosító számla egy már kibocsátott számla adatait korrigálja, így annak kibocsátása nem köthető a teljesítés időpontjához, illetve egyéb adókötelezettséget keletkező időponthoz. Ebből következően az érvénytelenítő és a módosító számla kibocsátására vonatkozóan kötelezően előírt határidőt az Áfa tv. nem állapít meg.

Számlát és egyszerűsített adattartalmú számlát általában – ide nem értve az előleget; valamint azt az esetet, amikor a teljesítés időpontja és az ellenérték megfizetése készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (259. § 8. pont) egybeesik; továbbá azokat az ügyleteket, amelyeknél a teljesítés időpontja a részkifizetés esedékessége (58. §) legkorábban a teljesítés napján, de legkésőbb a teljesítés napját követő 15 napon belül ki kell bocsátani.

Amennyiben a számla olyan ügyletet foglal magában, amelynél a teljesítés időpontja és az ellenérték megfizetése készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (259. § 8. pont) egybeesik; akkor a számlát a teljesítés időpontjában, de legkésőbb az attól számított 15 napon belül kell kiállítani.

Abban az esetben, ha a számla a teljesítés mellett a pénzmozgás tényét is dokumentálja a pénzmozgásról külön bizonylat nem kerül kiállításra -, akkor nem alkalmazható az Áfa tv. azon kitétele, amely szerint a számlát legkésőbb a teljesítés napját követő 15 napon belül kell kibocsátani.

Az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése alapján az előleg után az általános forgalmi adót az előleg jóváírásakor, illetve kézhezvételekor kell megállapítani. Ebből adódóan a számlát legkorábban a jóváírás, illetve az átvétel időpontjában, de legkésőbb az attól számított 15 napon belül kell kibocsátani. A számlán a teljesítés időpontjaként a jóváírás, illetve az átvétel napját kell feltüntetni.

Az előlegről a számla helyett egyszerűsített adattartalmú számlát is ki lehet bocsátani. Az előleg banki átutalása esetén az egyszerűsített adattartalmú számlát legkorábban a jóváírás időpontjában, de legkésőbb a jóváírástól számított 15 napon belül kell kibocsátani.

Abban az esetben, ha az előleg fizetése készpénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (259. § 8. pont) történt és az egyszerűsített adattartalmú számla a teljesítés mellett a pénzmozgás tényét nem dokumentálja – a pénzmozgásról külön bizonylat kerül kiállításra, akkor az egyszerűsített adattartalmú számlát legkorábban az átvétel időpontjában, de legkésőbb az attól számított 15 napon belül kell kibocsátani.

Amennyiben az előleg fizetése készpénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (259. § 8. pont) történt és az egyszerűsített adattartalmú számla a teljesítés mellett a pénzmozgás tényét is dokumentálja – a pénzmozgásról külön bizonylat nem kerül kiállításra, akkor nem alkalmazható az Áfa tv. azon kitétele, amely szerint a számlát legkésőbb a teljesítés napját követő 15 napon belül kell kibocsátani.

Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Abban az esetben, ha az adott részlet vagy elszámolás időszaka tartamában meghaladja a tizenkét hónapot, akkor időarányos részteljesítésként a teljesítés a tizenkettedik hónap utolsó napja is.

E rendelkezés nem alkalmazható az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti értékesítésre (a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi).

Kizárólag e körbe tartozó ügyletekre vonatkozik az a rendelkezés, hogy a számlát a teljesítést megelőzően lehet kibocsátani. Minden más ügylet esetében kizárt a teljesítést megelőző számlázás, mivel ezzel fiktív számla kibocsátása valósulna meg. A számlán a teljesítés és az esedékesség időpontjának meg kell egyeznie.

E körbe tartozó ügyleteknél előleg fizetése fogalmilag kizárt, így a vevő (megrendelő) esedékesség előtti fizetése (fizetései) – akkor is ha a teljes ellenérték megfizetésre kerül az esedékesség előtt – számlázási kötelezettséget nem vonnak maguk után. Ha a vevő (megrendelő) az ellenértéket nemkészpénzzel és/vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (259. § 8. pont) fizeti meg, akkor számla kibocsátására van mód, amelyet a részkifizetés esedékességig kell kibocsátani.

Elvileg lehetőség van arra, hogy a számla kibocsátására a részkifizetés esedékességét követő 15 napon kerüljön kibocsátásra. Azonban a gyakorlatban ezzel a lehetőséggel nem ajánlott élni, mivel számla hiányában esetleg a vevő (megrendelő) fizetést nem teljesít.

Amennyiben az ellenérték megfizetése készpénzben és/vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (259. § 8. pont) az esedékesség időpontjában történik, akkor számla helyett egyszerűsített adattartalmú számla bocsátható ki.

Abban az esetben, ha az egyszerűsített adattartalmú számla a teljesítés mellett a pénzmozgás tényét is dokumentálja – a pénzmozgásról külön bizonylat nem kerül kiállításra -, az egyszerűsített adattartalmú számlát az esedékesség időpontjában kell kibocsátani, nem alkalmazható az Áfa tv. azon kitétele, amely szerint a számlát legkésőbb a teljesítés napját követő 15 napon belül kell kibocsátani.

Ha az egyszerűsített adattartalmú számla a teljesítés mellett a pénzmozgás tényét nem dokumentálja a pénzmozgásról külön bizonylat kerül kiállításra, az egyszerűsített adattartalmú számlát az esedékesség időpontjában, de legkésőbb az esedékességet követő 15 napon belül kell kibocsátani.

Az Áfa tv. 127. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla. A számla kibocsátására vonatkozó határidő túllépése a befogadó adólevonási jogára nem hathat ki, mivel arra ráhatással a befogadó nem bírhat.

Amennyiben a számlát az Áfa tv-ben előírt adatokat tartalmazza, akkor az adott számla az adólevonás tárgyi feltételeként minden további nélkül megfelel abban az esetben is, ha annak kibocsátására nem az előírt határidőn belül, hanem azon túl került sor.

Az eredetileg levonható adóhoz képest többlet-adólevonási jogot dokumentálhat módosító számla is. Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. a módosító számla kibocsátására vonatkozóan nem ír elő határidőt, ezért a módosító számla annak kibocsátásának időpontjától függetlenül kielégíti az adólevonási jog tárgyi feltételét, ha az Áfa törvényben előírt adatokat tartalmazza.