Az Áfa tv. alapján számlának minősül minden olyan okirat, amely megfelel az Áfa tv. 159-178. paragrafusaiban előírtaknak.

Az Áfa tv. értelmében a következő számlatípusok különböztethetők meg:

  • számla,
  • egyszerűsített adattartalmú számla,
  • gyűjtőszámla,
  • számlával egy tekintet alá eső irat (érvénytelenítő és a módosító számla).

Mindegyik számlatípus papíron vagy elektronikus úton állítható elő, illetőleg magyar nyelven vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható.

A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet az Áfa tv. előírásain túl a számla és a nyugta kiállításának módjáról – ideértve a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítását is -, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról egyéb rendelkezéseket is megállapít, azonban nem korlátozhatja ezt a rendelkezést.

Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóellenőrzés megkövetelheti, hogy a kibocsátó saját költségén mutassa a számla hiteles magyar nyelvű fordítást, de csak akkor, ha a tényállás tisztázása másként nem lehetséges.

Az Áfa törvényen kívül más törvény (például a jövedéki adó törvény) is előír a számlázással kapcsolatban további előírásokat, de nem teheti kötelezővé a számla – függetlenül annak típusától – aláírásának kötelezettségét.

E szabály alól kivételt képez az elektronikus számla, amelyet az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni.

A számlakiállítás szabályai fordított adózás esetén

Fordított adózásra akkor kerül sor, ha az adózási teher nem a szolgáltatásnyújtón, hanem annak megrendelőjén van. Számlakiállításra a szolgáltatás nyújtója kötelezett, azonban a számlából ki kell derülnie, hogy a megrendelő adóalany, aki az adó megfizetésére jogosult.

Ez közösségen belüli szolgáltatás nyújtásánál alapvetően abból derül ki, hogy a megrendelő rendelkezik másik tagállami közösségi adószámmal (áfa azonosító számmal) – bár ez nem minden esetben van így.

A számlában – tekintve, hogy az adó megfizetésére a megrendelő kötelezett – szerepelnie kell,hogy a szolgáltatás mentes az adó alól, illetve a csatlakozás időpontjától azt is fel kell tüntetni a számlában, hogy az adót a megrendelő fizeti. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy mind a szolgáltató, mind a megrendelő tudatában van az adókötelezettség átszállásának.

A megrendelő adófizetési kötelezettségét a 40. § (2) bekezdése mondja ki azokra az esetekre, amikor a szolgáltatásnyújtó külföldi illetőségű adóalany, de a megrendelő magyar és a teljesítési hely Magyarországon van.

A számla nyelve

A számla kibocsátása esetén lehetőség van a magyartól eltérő bármely élő idegen nyelven is a számlát kiállítani, azonban érdemes jól meggondolni, hogy kizárólag idegen nyelven állítjuk-e ki a számlát.

Ugyanis a az idegen nyelven kiállított számla esetében egy adóhatósági ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető az Art. 95. § (2) bekezdése szerint amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges számla (egyszerűsített számla), illetőleg bizonylat idegen nyelven áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles az adóhatóság felhívásra természetesen saját költségen annak hiteles magyar nyelvű fordítását az adóhatóság részére átadni. Ráadásul a felhívástól a kötelezettség teljesítéséig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Közösségi értékesítés esetén nem kifogásolható, ha a számlakibocsátó a számlabefogadó hivatalos nyelvén is feltünteti a legfontosabb adatokat.