Az Egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény személyi jövedelemadót érintő rendelkezései szabályozzák többek között: a társas vállalkozások (a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és jogi személyek) magánszemély tagjait megillető juttatások adójogi helyzetét.

1.  A bejelentés adóévének személyi jövedelemadó kötelezettségei

Bevételi nyilvántartást választó jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések
A közkereseti társaság és a betéti társaság dönthet úgy, hogy nyilvántartásait az Egyszerűsített vállalkozói adótörvény előírásai alapján vezeti. Ezzel a választással ezek a társas vállalkozások kikerülnek a Számviteli törvény hatálya alól és beszámoló készítési kötelezettségük megszűnik.Azok a társas vállalkozások, amelyek 2006. január 1-jétől a fenti feltétellel térnek át az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá, 2005. üzleti évről még a Számviteli törvény általános előírásai alapján készítik el az éves beszámolójukat.
A közkereseti társaság, a betéti társaság az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig megállapítja az áttéréskor, az osztalék utáni adót kiváltó adót.
Miután ezen vállalkozások vagyonnyilvántartása az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka alatt megszűnik, e rendelkezés célja a korábban felhalmozott vagyon helyzetének rendezése a bevételi nyilvántartásba való belépés előtt.
Az osztalék utáni adót kiváltó adókötelezettség csak a felhalmozott vagyon nem tárgyi eszközben és immateriális javakban lévő része után áll fenn.
Az osztalék utáni adó alapját az Egyszerűsített vállalkozói adótörvény részletes előírásai és a számviteli beszámolóban kimutatott adatok figyelembe vételével kell meghatározni.
A bevételi nyilvántartás miután nem alkalmas az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka alatti vagyonváltozások követésére, ezért az osztalék adót kiváltó adó alapját a bejelentés évének, éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkeelemek és kötelezettségek képezik a következők szerint:

Osztalék utáni adót kiváltó adó levezetése
(“)Eredménytartalék
(+)Saját elhatározásból lekötött tartalék
(“)Mérleg szerinti eredmény
(+)A már jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék (részesedés alapján a taggal
fennálló kötelezettség)
(-)A nem vagyoni betétként (apport) megszerzett immateriális javak együttes könyv
szerinti értéke, az értékhelyesbítés nélkül
(-)A nem vagyoni betétként (apport) megszerzett tárgyi eszközök együttes könyv
szerinti értéke, értékhelyesbítés nélkül
Osztalék utáni adót kiváltó adó alapja (“)
Az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke => a pozitív adóalap 20 százaléka.

Az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke: 2007. január 1-jétől a pozitív adóalap 25 százaléka, amelyet az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá belépő, bevételi nyilvántartás vezetését választó betéti társaságok és közkereseti társaságok az üzleti évre vonatkozó társasági adóbevallásában elkülönítetten bevallják és három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre vonatkozó társaságiadó- bevallás, illetve egyszerűsített vállalkozói adóbevallás benyújtásával egyidejűleg megfizetnek. Az osztalék utáni adót kivált adó a társas vállalkozást és nem a magánszemélyt terheli, azt azonban a bejelentés adóévére vonatkozó üzleti év számviteli beszámolójában nem lehet szerepeltetni. Az osztalék utáni adót kiváltó adóra vonatkozó bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság előtti utolsó üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásban (0571/EVA – ha 2006. évre választja az egyszerűsített vállalkozói adót) kell elkülönítetten bevallani,
és a bevallott összeget három egymást követő évben, három egyenlő részletben kell megfizetni. Az adófizetés első éve az egyszerűsített vállalkozói adó választásának éve (vagyis a társaság utolsó társasági adó köteles adóéve). Ha az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság bármely okból az említett időpontnál (bejelentés éve + két egyszerűsített vállalkozói adóév) korábban szűnik meg, az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnésével egyidejűleg az osztalék utáni adót kiváltó adó fennmaradt részének megfizetése is esedékessé válik.  Az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésével, a társaság vagyonának adóalapként meghatározott része adózott jövedelemmé válik, amelyből a magánszemély tagoknak – tagi jogviszonyukra tekintettel – juttatott összeget a magánszemélynél már leadózott jövedelemként kell számításba venni. A magánszemély adóköteles jövedelmének meghatározásakor ezt az összeget figyelmen kívül kell hagyni. Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként figyelembe vett, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értéke nem visel adót. Ezért ez a későbbiekben az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól való visszalépés után sem tekinthető az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év, nyitó mérlegében kimutatott saját tőkében, a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek.

2. Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka alatti szabályok

Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka alatt tagsági jogviszonyban megszerzett vagyon. A bevételi nyilvántartást választó betéti társaság és közkereseti társaság, valamint a Számviteli törvény szerinti nyilvántartást alkalmazó társas vállalkozás, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka alatt nem terheli:
az osztalék utáni személyi jövedelemadó és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadó kötelezettség.
Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka alatt megszerzett vagyon adózott vagyonnak minősül, mert az egyszerűsített vállalkozói adóalany összes bevétele után fizeti a 25 százalékos mértékű egyszerűsített vállalkozói adót. Ezért az adózott eredmény terhére, tagi jogviszonyra tekintettel juttatott osztalékot, vállalkozásból kivont vagyont a társas vállalkozás tagjának a jövedelem meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Nem tartozik ide a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díja, amellyel összefüggésben a Személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a nem önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egyszerűsített vállalkozói adóalanyra nem vonatkoznak, a gazdasági társaságokra más jogszabályban meghatározott az osztalékkal kapcsolatos előírások.
A fenti rendelkezés alapján a bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaságot, betéti társaságot az adózott eredményéből fizetett összeggel összefüggésben semmilyen társasági jogi, cégjogi kötelezettség nem terheli. A Számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetésre nem kötelezett egyszerűsített vállalkozói adóalany gazdasági társaság, az általa adómentes jogcímen (,osztalékként”) kifizetett összegről nem köteles nyilvántartást vezetni, valamint e kiadásával összefüggésben adó-megállapítási, adóbevallási, adófizetési vagy adatszolgáltatási kötelezettség sem terheli. A társasági tagnak a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett tagi jövedelméről, valamint a társaság tagja által teljesített mellékszolgáltatás díjáról azonban az egyszerűsített vállalkozói adóalany társaság bizonylatot köteles kiállítani, valamint e bizonylat alapján köteles az adók, járulékok nyilvántartásába az Egyszerűsített vállalkozói adótörvényben előírt adatokat bejegyezni. Továbbá köteles az adóköteles összeggel kapcsolatos adókötelezettségeit is a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíteni. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adóalapját csökkentette, akkor ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre a Személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az Adózás rendjéről szóló törvénynek a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint a személyi jövedelemadót 44 százalékos mértékkel kell megállapítani, megfizetni és bevallani. Emellett 18% nyugdíjbiztosítási járulékot és 11% egészségbiztosítási járulékot vagy 11% egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell.
A Számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyok esetében, ha az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett, illetve az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére juttat bevételt, csak akkor kell adót fizetni, amikor az ténylegesen kivonásra kerül. Ehhez a juttatás jogcímének megfelelően kell alkalmazni a Személyi jövedelemadó törvénynek az osztalékból származó jövedelemre, vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit.
Ha a Számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyok az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka alatt megszerzett vagyon terhére juttatnak, a tagi jogviszonyra tekintettel összeget, akkor azt a tag jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni, vagyis a magánszemélynél sem vállalkozásból kivont jövedelemként, sem osztalékként nem adóköteles. A Számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyra a Számviteli törvényben és a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott osztalékfizetési előírások vonatkoznak. A Számviteli törvény előírása szerint az osztalékfizetés alapja a tárgyévben képződött adózott eredmény, nem pedig az egyszerűsített vállalkozói adóval csökkentett bevétel. A tárgyévi adózott eredmény terhére akkor fizethető osztalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem elegendő az osztalék kifizetéséhez, akkor a megelőző évek szabad eredménytartaléka is bevonható az osztalék kifizetésbe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. Így a Számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany csak a Számviteli törvény előbb említett korlátai figyelembevételével fizethet osztalékot. A Számviteli törvény az eredménytartalék osztalékfizetésre történő bevonásakor nem ad sorrendet arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás melyik évben képződött eredménytartalékát vonhatja be.
Az Egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, viszont kötelező sorrendet ad, mely szerint, ha az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka alatt a társas vállalkozás, az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére juttat bevételt, tagja, volt tagja (örököse) részére, a külön nyilvántartott források (saját tőke, kötelezettség) megszűnéséig, azt kell feltételezni, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóalany azt, e források terhére juttatta. Az adózási feltételek teljesítéséhez a társas vállalkozásnál az eredménytartalék elkülönített nyilvántartására van szükség, az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiságot megelőzően és az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka alatt képződött eredménytartalék megkülönböztetésére.
Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka előtt keletkezett eredménytartalékot csak akkor kell figyelembe venni, ha annak a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre történő igénybe vételéről az adóalany döntött.

3. Kilépés az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól és visszatérés a személyi jövedelemadó hatálya alá

Jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka alatt keletkezett saját tőke, adózottnak minősül, ezért annak a terhére történő kifizetés esetén a magánszemély tagnál, volt tagnál (örökösénél) nem keletkezik jövedelem. Az egyszerűsített nyilvántartást vezető jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében nemcsak az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka alatt keletkezett saját tőke, hanem az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiságot követően készített nyitómérlegben kimutatott saját tőke teljes összege is adózottnak minősül. Ez alól kivétel az az összeg, amellyel az egyszerűsített vállalkozói adóalany a tárgyi eszközök és immateriális javak alapján korábban csökkentette az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját.
A mérleg szerinti veszteség számviteli elszámolására a Számviteli törvény nem ad sorrendet, míg az Egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, kötelezően előírja, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka alatt keletkezett mérleg szerinti veszteséget, az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére kell elszámolni.
Ha erre az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság alatt keletkezett eredménytartalék már nem nyújt fedezetet, akkor az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság előtt keletkezett eredménytartalék terhére kell elszámolni.
A magánszemély tag adózott jövedelméből a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni, a Számviteli törvény hatálya alatt maradó vagy a bevételi nyilvántartást alkalmazó társaság egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnésekor azt a vagyonrészt, amely a társaság adózott vagyonából a magánszemélyre részesedése arányában jut. E számítás a magánszemély osztalékból vagy árfolyamnyereségből származó, vagy vállalkozásból kivont jövedelmének meghatározásakor alkalmazandó.