Példák megbízási, vállalkozási szerződés adóhatósági átminősítésére
1. példa az adóhatósági átminősítése
A munkáltató az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező munkavállalóival ugyanarra a tevékenységre, de munkaidőn kívüli időtartamra – munka elvégzésére irányuló megbízási, vállalkozási szerződést köt. Ez az eset alapvetően a munkaidő meghosszabbítására irányul, ezáltal a Mt. 126-129. §-aiban foglalt rendkívüli munkavégzésre túlmunkára vonatkozó szabályokat szegi meg. A szerződést kötő felek tényleges akarata nem a megbízási jogviszony létrehozására irányul, hanem a munkaidő meghosszabbítására. A megbízottak ugyanazt a tevékenységet végzik, mint rendes munkaidejükben, és a díjazásuk a teljesítményüktől függ. Ha a megbízott részére előírt feladat nem egy meghatározott ügy ellátására vonatkozik [Ptk. 474.§ (1)], hanem a munkaköri leírás szerinti munkakör végzésére, akkor a jogviszony elnevezése ellenére munkaviszonyra utal.
2. példa a szerződés adóhatósági átminősítése
A munkáltató az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyekkel megbízási, vállalkozási szerződést köt valamely feladat ellátására. Olyan esetben a Ptk-ban, illetve a Mt-ben foglaltak összevetésével és tartalmi értelmezésével lehet állást foglalni a jogviszony jellegét illetően. Előfordulhat, hogy a megbízási, vállalkozási szerződés megkötését megelőző időszakban ugyanazt a feladatot a megbízott személyek munkaviszony keretében látták el, azonban egyéni vállalkozóként a feladat ellátása során nem következett be változás (pl. teljesítmény elszámolás, szabadidő biztosítása, munkaruha, ebédjegy-juttatás stb.) Amennyiben a szerződés alapján a megbízott, vállalkozó korlátozva van, mert a munkáját személyesen köteles ellátni és más személy közreműködését nem veheti igénybe, illetve ugyanarra a tevékenységre más megbízónál, megrendelőnél tevékenységet nem végezhet, akkor ezek az ismérvek munkaviszonyra utalnak. Ha a szerződésben az szerepel, hogy az egyéni vállalkozó gondoskodhat a maga helyettesítéséről, akkor azt kell megállapítani, hogy ez teljesül-e a jogviszonyban, pl. betegség, szabadság esetén. A munkaviszony lényegi elemei megvalósulása esetén a megbízottak munkatevékenysége nem minősül megbízási, szóló törvény alapján folytat-e gazdasági tevékenységet az egyéni vállalkozó és ezen belül termelő vagy szolgáltató tevékenységet, van-e bejelentett telephelye (termelő egysége), illetve önállóan kialakított üzletkörrel rendelkezik-e. Ha nem a saját telephelyén végzi a tevékenységét, akkor a termék előállítása vagy a szolgáltatása elkülönül-e a többi munkát végző teljesítményéről. vállalkozási tevékenységnek. Azt is figyelembe kell venni, hogy az egyéni vállalkozásról
3. példa az adóhatósági átminősítésre
Adószámmal rendelkező, de egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély alkalmazása megbízási, vállalkozási szerződéssel. Az adószámmal nem rendelkező, egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyekkel kötött szerződésekre a Tbj. 5 § g) pontját kell alkalmazni. Ha díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, felhasználási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személynek az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30%-át, illetőleg a naptári napokra annak harmincad részét, a biztosítási kötelezettséget meg kell állapítani és a foglalkoztatónak társadalombiztosítási, míg a biztosítottnak egyéni járulékot kell fizetni. Ez esetben is szempont, hogy ténylegesen nem munkaviszony valósult-e meg.
4. példa az adóhatósági átminősítésre
Munkakör többnyire vezetői munkakör betöltése céljából megbízási szerződést kötnek egyéni vállalkozóval, illetve gazdasági társasággal, amely kijelöli a munkakört ellátó személyeket. Az ilyen szerződés munkaviszonynak minősül, mivel a vezetői munkakör nem egy ügy ellátását jelenti, hanem egy komplex tevékenységi kör, amelynek ellátója egy szervezeti hierarchiában az alatta és felette elhelyezkedőkkel szorosan, folyamatosan együttműködve és alkalmazkodva látja el feladatát, valamint gyakorolja a munkáltatói jogokat.
