Milyen adó és járulék fizetési kötelezettség merül fel, amikor egy vállalkozás a szükséges dolgozói létszámot külföldi, harmadik országból érkező munkavállalókkal igyekszik feltölteni?
Mit értünk harmadik ország alatt?
Harmadik állam alatt az az ország értendő, amely az EGT és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozik. Ide sorolandó például Kína, Vietnam, Ukrajna, Szerbia.
Szja fizetési kötelezettség
A hazánkba érkező külföldi személyek adókötelezettségét a magánszemély adóügyi illetősége, és a jövedelemszerzés helye határozza meg. A külföldi illetőségű magánszemélyt korlátozott mértékű adókötelezettség terheli hazánkban. Magyarországon csak a Magyarországról származó vagy a nemzetközi szerződés alapján hazánkban adóztatható bevétel után kell adót fizetni.
Amikor a munkavállaló csak Mo-n dolgozik, nem igazolja külföldi illetőségét, akkor a jövedelem Mo-ról származik, és teljes adókötelezettség vonatkozik rá. Az szja-előleget az általános szabályok alapján kell vonnia a munkaadónak. Ha olyan országból érkezik a munkavállaló, amellyel van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor az egyezmény rendelkezései felülírják a magyar szabályokat. Ha a dolgozó csak Mo-n végez munkát, akkor az egyezmény sem mondhat mást: a jövedelem adóztatható Mo-n.
Az illetőségtől függetlenül fennáll a kifizetőt terhelő adókötelezettség egyes meghatározott juttatásoknál és a béren kívüli juttatásnál, a munkáltató 15%-t szja-t fizet. Kivétel, ha egyezmény ezt felülírja.
Szocho fizetési kötelezettség
A Tbj-trv. akkor vonatkozik a harmadik országbeli dolgozóra, ha a munkát hazánk területén végzi. A biztosítás a jogviszony létrejötte után, a törvény erejénél fogva létezik.
Harmadik országoknál nincs szociális biztonságról szóló egyezmény. Így ezen személyek munkaviszonyból származó jövedelméből le kell vonni a járulékot, az általános előírások szerint.
Szochokötelezettség az szja-trv. szerint összevont adóalapba tartozó adó alap számításánál figyelembe vett jövedelem után áll fenn. A munkáltató által kifizetett nem önálló tevékenységből származó jövedelem után 13% szochot fizet a munkáltató. Ez alól kivétel, ha a dolgozó a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytat.
Nincs szocho fizetési kötelezettség a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által szerzett bizonyos forrásadós jövedelmekre, mint például az osztalékból származó jövedelemre. Nem terheli adókötelezettség a munkáltatót az egyéb összevonás alá eső jövedelmeknél, a béren kívüli juttatásoknál, az egyes meghatározott juttatásoknál és a kamatkedvezményből származó jövedelemnél.
Gyakori jövedelmek
A lakhatás fő szabály szerint munkaviszonyból származó jövedelem. Kivétel ez alól a munkásszállás. Az utazási költségek megtérítése szintén munkaviszonyból származó jövedelem, de a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás és hazautazás után adott költségtérítés nem hoz adófizetési kötelezettséget.
A SZÉP-kártya juttatás után a kifizetőnek 15% szja-t kell fizetnie, szocho-fizetési kötelezettség nincs.
A magyar nyelvtanulás költségtérítésével nem keletkezik bevétel a magánszemélynél, amennyiben a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, annak érdekében van szükség a nyelvtanulásra.
