A vállalkozók esetében a táppénz alapja a járulékfizetéshez bevallott jövedelem lesz. A (csak) munkaviszonyban dolgozóktól eltérően van néhány egyedi szabály, amely csak a vállalkozók esetében alkalmazandó, ezek közül válogattunk néhány lényegesebbet.

Változás 2015-től

2014 év végéig a vállalkozóknak külön kellett adatot szolgáltatni, amikor a táppénzük megállapításra került, az idei évtől azonban a NAV felé tett bevallásaik adataiból állapítják meg részükre a pénzbeli ellátást, így mentesülnek a többszörös adatszolgáltatás alól.

Vállalkozó táppénzjogosultsága

Az a vállalkozó jogosult táppénzre, aki keresőképtelenné válik, mialatt fennáll a biztosítása, és kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére – az 1997. évi Tbj. trv. alapján. Ha több biztosítási jogviszonya is fennáll, akkor a táppénzjogosultságot és annak összegét az egyes jogviszonyokban külön kell megállapítani.

Egyéni vállalkozók biztosítási jogviszonya

Egyéni vállalkozó esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség ideje:

  • nyilvántartásba való bejegyzéstől a törlés napjáig
  • ügyvéd esetén a kamarai tagság kezdő napjától a megszűnésig
  • közjegyző vagy önálló bírósági végrehajtó esetében a szolgálatának ideje alatt.

Mindennek akkor van jelentősége, amikor meg kell határozni a táppénzre való jogosultságot és a folyósítás lehetséges időszakát.

Adótanácsadó irodánk felhívja a figyelmet arra, hogy aki önálló adószámmal rendelkezik, tehát adószámmal rendelkező magánszemély, az nem számít egyéni vállalkozónak, tehát a biztosítási kötelezettségét a tevékenységét megalapozó jogviszonya alapján szükséges elbírálni.

Társas vállalkozó és a táppénz

Az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan az a társas vállalkozó lesz jogosult táppénzre, aki keresőképtelenné válik, miközben biztosítása fennáll és kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére. Az előzőekben említettekhez hasonlóan kell megállapítani a táppénzt több jogviszony esetén.

Ha katás a vállalkozó

A kisadózó vállalkozóknál lényeges, hogy főállású vagy nem főállású a vállalkozó. A főállású katás vállalkozó biztosítottnak számít, és minden ellátásra jogosultságot szerez. A nem főállású katás nem biztosított e jogviszony alapján és ezért nem is jogosult a tb-ellátásokra.

A főállású katásnak a következő ellátások folyósítása alatt sem szünetel a biztosítási jogviszonya, tehát nem kell bejelentést tennie erről a NAV felé:

  • táppénz, baleseti táppénz
  • terhességi-gyermekágyi segély, csed, gyed, gyes, gyet.

Ha egy egyéni vállalkozó újonnan jelentkezik be katásnak, akkor ezzel a biztosítási jogviszonyában nem történik változás, csak az adózás módja változik esetében, de a biztosítása ettől fogva már nem a Tbj. szerint, hanem a Katv. szerint áll fenn.

A táppénz alapját jelentő jövedelem

Az idei évtől azt a jövedelmet veszik figyelembe a pénzbeli ellátásoknál, amelyet a vállalkozó/társas vállalkozás bevallott a NAV felé, az adott időszakban.

Az időszak alatt a következőt kell érteni: az ellátás kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, de az időszak kezdő napja nem lehet régebbi, mint az ellátásra kezdetének évének első napja.

Adótanácsadó irodánk segítséget nyújt a táppénz összegének kiszámításában is, az egyes vállalkozási típusoknál, illetve a táppénz igénylésének menetében.