Akkor jár távolléti díj egy munkavállalónak, ha munkavégzés hiányában is jogszerűen kap díjazást. A távolléti díj számítása egyrészt azért lényeges, hogy a megfelelő összeg kerüljön kifizetésre a dolgozó számára, másrészt azért, mert sok más összeg, pl. a végkielégítés vagy a kártérítés összege is a távolléti díjhoz kapcsolódóan kerül megállapításra.
A távolléti díj betegszabadság idején is fontos, ilyen esetekben a távolléti díj 70%-a jár a dolgozónak.
A távolléti díj összetevői
A Munka Törvénykönyve tartalmazza azokat az összetevőket, amelyek meghatározzák a dolgozó távolléti díját:
- az esedékességkor érvényes alapbér és pótlékátalány
- az irányadó időszakra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék
Az irányadó időszak az esedékesség időpontját megelőző 6 hónap. Ha kevesebb, mint fél éve áll fenn a munkaviszony, akkor az irányadó időszak a munkaviszony teljes tartama lesz, de ha egy hónapnál is rövidebb ideje dolgozik a munkavállaló, akkor a havi alapbérből és a pótlékátalányból indul ki a bérszámfejtés.
Távolléti díj esedékességi dátuma
A távolléti díj fizetésének leggyakoribb eseteinél az Mt. meghatározza az esedékesség irányadó időpontjait:
- távollétnél a távollét kezdetének napja,
- végkielégítés esetén a felmondás közlésének napja,
- jogviszonyváltás és a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a munkaviszony megszűnésének napja,
- kártérítésnél a kár bekövetkeztének napja (vagy a munkaviszony megszűnésének napja).
Az alapbér változásaira is tekintettel van az Mt., ezért hosszabb távollétnél vannak kivételek. A távollét módosítást követő tartamára már az új összeg alapján kell számítani a távolléti díjat. Az alapbér növekedése vagy csökkenése tehát hat a távolléti díj összegére is.
Havi béres dolgozók távolléti díja
Havi béres dolgozóknál a távolléti díj adott időszakra járó összegét az általános munkarend szerinti munkaidő alapján számított egy órára járó bér alapulvételével kell számítani. Így a dolgozó távolléti díja nem ingadozik az egyes hónapok között a munkanapok száma alapján. A távolléti díj alapbér– illetve pótlékátalány-részét a munkáltató külön számítások nélkül, az alapbér kifizetésével is teljesítheti. Ezzel a könnyítéssel sem szabad azonban megfeledkezni az irányadó időszakban kifizetett bérpótlékok alapján járó távolléti díj rész számfejtéséről.
Teljesítménybéres dolgozók távolléti díja
Ha teljesítménybérezéssel fizetik a dolgozót, akkor a távolléti díj számításánál az alapbért nem kell figyelembe venni. Az irányadó időszakra fizetendő teljesítménybér számításánál csak a rendes munkaidőben teljesített munkaórákért járó teljesítménybért kell figyelembe venni, a rendkívüli munkaidőben teljesített munkáért fizetett teljesítménybér itt nem játszik.
Bérpótlékok a távolléti díjban
Segít az Mt. 151-es §-a annak eldöntésében, hogy az irányadó időszakban kifizetett bérpótlékot bele kell-e számítani a távolléti díjba. A vasárnapi, az éjszakai pótlékot és a műszakpótlékot, a készenlét és az ügyelet után járó pótlékokat csak abban az esetben kell beszámítani, ha a dolgozó az irányadó időszakban teljesítette a fent jelzett 151-es §-ban meghatározott minimum, bérpótlékra jogosító óraszámot.
Így például vasárnapi pótlékot akkor kell figyelembe venni, ha a dolgozó az irányadó időszakban minimum a vasárnapok 1/3-ában beosztás szerinti munkát végzett.
Éjszakai és műszakpótlékot pedig akkor kell a távolléti díjba kalkulálni, ha a dolgozó beosztás szerinti munkaidejének minimum 30%-ában a pótlékra jogosító időszakban dolgozott.
A készenlét és ügyelet teljesítéséért fizetett pótlékok akkor számítanak, ha az irányadó időszakban havonta min. 96 órát volt ügyeletben vagy készenlétben a munkavállaló.
