A termékimport egy termék Közösségi területre történő behozatalát jelenti, amely termék még nincs szabad forgalomba helyezve. Az adóalanyok gyakran nem jól azonosítanak be egy-egy tranzakciót. Például nincs szó termékimportról, ha nincs szabad forgalomba helyezés, illetve a termékimport megvalósulhat akár tulajdonosváltás nélkül is. A cikkben ezeket a fogalmakat igyekszünk helyre tenni, és megmutatjuk, miben különbözik a termékimport a Közösségen belüli beszerzéstől.

Áfakötelezettség és áfaalanyiság

Termékimport esetén az áfafizetési kötelezettség és az áfaalanyiság függetlenek egymástól. Bárki is hozzon be bármilyen terméket, mindenképp az áfa hatálya alá fog tartozni egy termék harmadik országból történő bejuttatása. Természetesen vannak kitételek a mentességre is, de ezek nem az adóalanyisággal függnek össze.

Termékimport termékértékesítés nélkül

A termékimport megvalósulhat tulajdonosváltás nélkül is. Adóztatható tényállást jelent, ha egy termék belföldre érkezik harmadik országból és szabad forgalomba kerül, függetlenül attól, hogy cserél-e tulajdonost. Akkor is termékimportról van szó, ha ilyen esetben az eladó nem az adott harmadik országbeli, hanem egy másik tagállam adóalanya.

Ha nem lépi át a határt a termék

Ha egy harmadik országban megvásárolt termék nem kerül belföldre, akkor áfa adózás tekintetében nem keletkezik kötelezettség, hiába vannak egyébként belföldi adóalanyok az ügyletben. Ha a termék nem lépi át a határt fizikai értelemben, akkor nem lehet szó termékimport kapcsán adókötelezettségről, még akkor sem, ha egyébként a termék belföldre történő belépése esetén a vevő importáló lenne. Egy példán keresztül: ha két magyar adóalany elad egy gépet egy harmadik országban, de az nem kerül belföldre, akkor nem kell magyarországi áfát fizetni az értékesítés után, valamint termékimport után se.

A termékimport nem Közösségen belüli beszerzés!

Az alapvető különbség a két fogalom között, hogy a termékimportnál a termék harmadik országból kerül be belföldre, míg a Közösségen belüli beszerzésnél másik tagállamból.

Egyéb különbségek:

A termékimportra igaz, hogy

  • akkor is létrejöhet, ha nincs tulajdonosváltás, de a termék belföldre kerül (míg a Közösségen belüli beszerzésnél fontos, hogy történjen termékértékesítés)
  • nincs relevanciája a szereplők adóalanyiságának
  • az ingyenes, ellenérték nélküli beszerzés is importnak minősülhet, ha harmadik országból hozzák be a terméket és szabad forgalomba helyezik (ha más tagállambeli eladótól ingyenesen kerül be a termék belföldre, akkor a Közösségen belüli beszerzés címén nem lesz adókötelezettség)
  • ha harmadik országból érkezik egy termék, az még önmagában nem termékimport, csak akkor, ha belföldön kérik a termék szabad forgalomba helyezését (Közösségen belüli beszerzésnél azonban önmagában a termék más tagállamból történő bekerülése is keletkeztet adókötelezettséget).

 

Mit jelent a szabad forgalomba helyezés?

A behozatali vámeljárások közül az a szabad forgalomba bocsátás, amely véglegesen rendezi egy harmadik országból behozott áru vámjogi sorsát, tehát egy nem közösségi áruból közösségi áru lesz, vámjogi helyzetét tekintve.

Egy harmadik országból a Közösség területére véglegesen behozott árut szabad forgalomba kell bocsátani, ezután lesz az áru szabadon felhasználható, illetve forgalmazható.

Ehhez szükséges a vámok és nem közösségi adók, díjak megállapítása is.