A  felmondásról és a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről nemcsak a köznyelvben beszélnek sokszor tévesen, de még az írott dokumentumokban is gyakran keverednek a fogalmak.

Egyoldalú vagy kétoldalú jognyilatkozat

Jognyilatkozatnak hívjuk azokat a nyilatkozatokat, amelyek valamilyen jogi hatás érdekében születnek, és kifejezik a nyilatkozatot tévő akaratát. Amennyiben egy munkaviszonnyal kapcsolatos témában az adott jognyilatkozatra nem találunk szabályt, akkor a Ptk. szabályait kell alkalmazni.

Nyilatkozatok két nagy csoportja:

  • egyoldalú
  • kétoldalú

Az egyoldalú jognyilatkozat azzal, hogy megteszik, már eléri a kívánt joghatást, nem szükséges, hogy elfogadják, hogy egyetértsenek vele, hogy jóváhagyják. Egyedül a törvényi pl. formai követelményeknek kell, hogy megfeleljen.

Kétoldalú jognyilatkozatnál két vagy több személy fejezi ki közösen az akaratát. A szerződések tipikusan ilyen jognyilatkozatok.

Felmondásról vagy közös megegyezésről van-e szó

A munkaviszony megszüntetés is történhet egyoldalú vagy kétoldalú jognyilatkozattal. A két eset abban tér el, hogy szükséges-e mindkét fél egyetértése, vagy sem. Az azonnali hatályú felmondás és a felmondás egyoldalú jognyilatkozatok. Kétoldalú a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés.

A felmondás esetében tehát nem szükséges a másik fél beleegyezése, jóváhagyása. Itt annyi a fontos, hogy értesüljön a felmondásról a másik fél, tehát megfelelően kell vele közölni. Elfogadnia, vagy egyetértenie a másik félnek nem szükséges. Amennyiben a közlés megfelelő módon történt, a felmondás érvényes.

Tévhit tehát, hogy a felmondó levelet alá kell íratni a másik féllel, hogy a felmondást elfogadja. Az átvétel igazolása más kérdés, azt célszerű megtenni személyes átadáskor.

Tévhit a felmondásról: nincs közös megegyezéssel történő felmondás

A felmondás, -ahogy korábban is említettük,- nem kétoldalú nyilatkozat, tehát közös megegyezéses felmondás nincs. Nem ajánlott olyan megfogalmazást tenni, mint „a felek közös megegyezéssel megállapodnak a felmondásban”, ugyanis ez egy esetleges per alapját képezheti. Az, hogy ez végül felmondásnak, vagy közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésnek minősül, az dönti el, hogy mi volt a felek kezdeti akarata, és milyen körülmények között jött létre a dokumentum.

Tévhit, hogy felmondási idő van a közös megegyezésnél

Ha a közös megegyezés fogalma mellé odakerül a felmondási idő, szintén felmerül a kérdés, hogy felmondásról, vagy közös megegyezésről van szó? Mivel a közös megegyezés a felek akaratán múlik, ezért a feleknek kell megegyezniük a részletkérdésekről. A felmondásról törvény rendelkezik, ahol a felmondási időre is van előírás.