Ügyvezető feladatai

Főoldal / Blog / Hírek / Ügyvezető feladatai

Bár az ügyvezető feladatait nem lehet általánosítva és konkrétan meghatározni, mi most mégis igyekszünk egy átfogó képet adni az ügyvezető tevékenységéről, felelősségéről, jogviszonyáról. A társasági szerződés, a határozatok és a jogszabályok közösen alakítják az egyes esetekben az ügyvezető feladatkörét.

Az új Ptk. szabályozása

Bár a gazdasági társaságokról szóló törvény beépült az új Ptk. rendelkezéseibe, van más törvény is, ami előírást fogalmaz meg az ügyvezetőkre. Alapvetően azonban a Ptk.-ban kell kezdeni a szabályok összegyűjtését, annak a harmadik könyvében.

A Ptk. cégjogi része diszpozitív jellegű, azaz ha a létesítő okiratban máshogyan döntenek a tulajdonosok a szabályokról, megengedett a Ptk.-tól való eltérés, kivéve ha ezt kifejezetten nem tiltja a törvény. Szintén nem megengedett az eltérés, ha az sértené a

  • hitelezők
  • munkavállalók
  • tagok kissebbségének

jogait, illetve ha a törvényes működés feletti felügyeletet akadályozná.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői

Azoknak a döntéseknek a meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok illetve az alapítók hatáskörébe, a vezető tisztségviselő(k) jogosult(ak). A vezető tisztségviselő személyesen látja el tevékenységét, munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban.

Az ügyvezető a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve által hozott határozatoknak alárendelten dolgozik. Egy társaság esetében egy tag nem utasíthatja az ügyvezetőt, de egy egyszemélyes gazdasági társaság esetében igen.

A legfőbb szerv cégvezető(ke)t is kinevezhet, aki(k) a vezető tisztségviselők munkáját segíti(k), munkaviszonyban.

A vezető tisztségviselő feladatai

Példaként felsorolható az ügyvezető néhány feladata, de konkrét meghatározást nem lehet adni a tevékenységére:

  • elllátja a cég törvényes képviseletét
  • bejelenti a cég adatait a nyilvántartó bíróságnak
  • átalakulás esetén átalakulási tervet készít, amit bemutat a tagoknak és az alapítóknak
  • megbíz egy természetes személyt a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok irányításával, illetve szerződést köt a könyvvizsgálókkal
  • letétbe helyezi és nyilvánosságra hozza az éves beszámolót

Az azonos ügyvezető hátrány

Akkor minősül kapcsolt vállalkozásnak két vállalkozás, ha ügyvezetésük megegyezik, és az azonos ügyvezetés a cég üzleti és pénzügyi politikájára meghatározó befolyást gyakorol. A kapcsolt vállalkozás teljesülése bizonyos hátrányokat jelent azonban a vállalkozások számára. Például

  • az egymás közti 1 millió forintnál magasabb készpénzfizetést be kell jelenteniük,
  • az EVA rendszerében a kapcsolt vállalkozástól érkező bevétel duplán számít az adóalap meghatározásánál,
  • ha az egymás közti forgalom nagyobb, mint évi 50 millió forint, akkor transzferár-szabályozásra van szükség,
  • az IPA alapját összevontan kell meghatározni.

Nincs szó kapcsolt vállalkozásról, ha két ügyvezető közül (akik együttes aláírási joggal rendelkeznek) az egyikük önállóan képviselhet egy másik céget. Akkor lenne kapcsolt a két vállalkozás, ha mindketten együttesen a másik cégben is aláírási jogot kapnának.

Egy korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk a vezető tisztségviselők felelősségi kérdéseivel:

Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk. szerint

Az új Ptk. tartalmaz néhány változtatást a vezető tisztségviselők felelősségét illetően. A felelősségi rendszer változása, az ügyvezetői tiltakozás, a bizalmi vagyonkezelés például mind új helyzetet teremtenek. A cikkben a felelősségi rendszer fontosabb változásait tekintjük át.

Vezető tisztségviselők felelőssége

Az új Ptk-ban különböző fejezetekben találhatók a vezető tisztségviselők kártérítési felelősségének különböző esetei, attól függően, hogy ki a károsult személy. A károsult személy lehet

  • jogi személy (az adott gazdasági társaság is)
  • társaság tagjai vagy hitelezői
  • harmadik személy.

Társaságnak okozott kár

A társaságnak okozott kárfelelősséget különbözően szabályozzák, attól függően, hogy szerződésszegés okozta-e a kárt, vagy szerződésen kívül okozott kárról van szó. A korábbi szabályozás szerint nem volt különbség a felelősségben a két esetben. Most szigorodtak a szabályok a szerződésszegéssel okozott kár esetében, és csak akkor mentesülhet a kártérítési kötelezettség alól, ha tudja bizonyítani, hogy

  • az ellenőrzési körén kívül eső
  • szerződéskötéskor előre nem látható

körülmény okozta a szerződésszegést, és nem volt elvárható a kár elhárítása, vagy a körülmény elkerülése.

A vezető tisztségviselőknek a jogi személy érdekei szerint kell eljárniuk.  A vezető tisztségviselő és a jogi személy közti viszony a felek akaratán alapszik, ezért az új Ptk. alapértelmezettnek veszi, hogy az ügyvezető és a társaság között is szerződéses jogviszony áll fenn, ezért az ügyvezető károkozása is a szerződésszegéses károkozás körébe tartozik. Ha nincs is írásba foglalva konkrétan, de mindenképp az ügyvezetői szerződés részeként értendő, hogy az ügyvezető felelőssége a cég jogszerű, szakszerű vezetése, és az érdekeinek képviselete. Ezeket az alapvetéseket cégalapítás előtt érdemes mindenkinek átgondolnia.

Az új szabályozással nehéz olyan esetet találni, amikor az ügyvezető úgy okoz kárt a cégnek, hogy az szerződésen kívül okozottnak minősüljön, de ezekben az esetekben enyhébb a szabályozás.

Károkozás a társaság tagjainak, hitelezőinek

Ha jogutód nélkül megszűnik a társaság, akkor azok a tagok érvényesíthetnek kártérítést az ügyvezetővel szemben, akiknek még fennáll a jogviszonya a törlés időpontjában is. Erre egy éves határidő áll rendelkezésükre. Szintén jogutód nélküli megszűnés esetén azok a hitelezők, akik nem nyertek teljes kielégítést, kérhetnek kártérítést a társaság ügyvezetőitől. Ehhez azonban bizonyítaniuk kell, hogy az ügyvezető nem vette figyelembe a hitelezői érdekeket a fizetésképtelenség fenyegető jelei után.

Felelősség harmadik személyekkel szemben

Itt a legkomolyabb a szigorítás az új Ptk. szerint, ugyanis eddig a társaságé volt a felelősség, most pedig a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen kell, hogy helyt álljon.  Az egyetemlegesség értelmében a károsult követelheti a kár megtérítését a vezető tisztségviselőtől és a jogi személytől is. Erre lehet példa, ha a jogi személy képviseletében az ügyvezető megsérti egy harmadik személy jó hírnevét.

2017-08-11T14:08:21+02:00hétfő, 2015. november 9. |Kategóriák: Hírek|