A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások kapcsán több változás és pontosítás történt a jogszabályokban július 1-i hatállyal. A kifizetőhelyek számára új adatszolgáltatási kötelezettségek is előírásra kerültek, az elektronikus ügyintézés folyamata pedig lényegesen megváltozott.

Módosítás a jogosultsági korlátnál

A vonatkozó jogszabály rendezi, hogy ki jogosult táppénzre, jogosultsági korlátról pedig akkor beszélünk, ha a megállapított feltételek valamelyik nem áll fenn. A törvény szövegéből kivették, hogy „nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel,”, mert ilyenkor a magánszemély nem biztosított és a Tbj. megfogalmazása szerint táppénz csak annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné.

Folyósítási korlát a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásoknál

A folyósítási korlát akkor lép be, amikor ugyan jogosult a biztosított táppénzre, de egyéb jogszabályban írt okok miatt nem történhet meg a folyósítás.

Július 1-i változások után nem jár táppénz

  • a betegszabadság lejáratát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezeket követő első munkanapon már nem áll fenn a keresőképtelenség
  • a táppénzre jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a keresőtevékenységet folytat a magánszemély

Amennyiben a magánszemély a keresőképtelenné válás napján még folytatott munkatevékenységet a nap egy részében, akkor a le nem dolgozott órákra táppénzre jogosult, de a ledolgozott órák után munkabért kell kapnia – a munkáltató azonban dönthet úgy is, hogy a teljes napra munkabért ad. Ha részben táppénzes nap lesz mégis, akkor ez a töredéknap egy egész táppénzes napnak minősül, nem minősül jövedelemmel ellátott munkanapnak

A pénzbeli egészségbiztosítási ellátás dőtartama

A július 1-i változás alapján a biztosított táppénzre jogosult a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosításban töltött idővel azonos időtartamra. A korábbi szabályozás alapján a táppénzelőzmény és a folyamatos biztosítási idő vizsgálata a keresőképtelenség első napjára vonatkozóan történt.

A változás a munkaviszonyban álló biztosítottaknak jelent pozitív változást, akik évente 15 nap betegszabadságra jogosultak. A betegszabadság nem egészségbiztosítási ellátás, hanem a munkáltató részéről fizetett bérjellegű jövedelem. Az egyéb jogviszonyban álló biztosítottak azonban nem kapnak ilyen jövedelmet, ők a keresőképtelenség első napjától már táppénzre jogosultak. A munkavállalóknál tehát jelentősen növekedhet annak az időszaknak a hossza, amelyre táppénzellátásban részesülnek.

Pontosítás a gyermekápolási táppénznél

Az egyedülálló szülőkre a július 1. előtti rendelkezések nem tartalmaztak az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermekre vonatkozóan a többinél kedvezőbb rendelkezést a gyáp napjaiban. Ezt az új szabályozás pótolta.

Bekerültek a jogszabályba az egyéves, a pontosan hároméves és a pontosan hatéves gyermekek is, rájuk a korábbi jogszabály nem hivatkozott.

Utazási költségtérítés – korhatár emelése

Emelkedett az a korhatár, ameddig a beteg kísérője utazási költségtérítési támogatásra lehet jogosult: 16 évről 18 évre emelkedett.

Változás az elektronikus ügyintézésben

Amennyiben a magánszemély rendelkezik ügyfélkapuval, egyes tájékoztatásoknak és igazolásoknak ide kell kiküldésre kerülniük. Például a maximum összegben, minimálbértől függően megállapított csedről szóló tájékoztatás, vagy a gyed és örökbefogadói díj ellátás felülvizsgálatáról szóló tájékoztatás. A szabály csak az egészségbiztosítási szervekre vonatkozik, a tb kifizetőhelyekre nem.