Újra változtatnak a közbeszerzési törvényen, június 30-án, illetve július 1-én lépnek életbe a módosítások. A törvény fontosabb rendelkezéseit érdemes megismerni, ugyanis nem egy jogorvoslati eljárásra kerül sor a témakörben.A jogorvoslati eljárások során vagy a hibák miatt visszafizetendő EU-s támogatások jelentenek problémát, vagy a rosszul közzétett ajánlat miatt az ajánlatkérőt bírságolják meg.
Építési beszerzések
Az építési beszerzések esetében is meghatározhatja az ajánlatkérő a tender eljárás rendjét – ez eddig csak a kisebb beszerzésekre volt igaz. Egy másik, az építési beruházásokra vonatkozó változás, hogy az egybetartozó építési beruházásokat nem lehet elemeire bontani. Az összetartozás megállapításához a fő szempont a gazdasági és műszaki funkció egysége. A szétbontással eddig ki lehetett kerülni a közbeszerzési értékhatárt, vagy lehetőség nyílt egyszerűbb eljárás alkalmazására. A szétbontást áruk és szolgáltatások esetében is tiltják akkor, ha egy azonos cél megvalósítását szolgálják, tartalmuk hasonló és egységesen alkalmasak a rendeltetésük szerinti szerepre.
Változtatások a pályázók érdekében
Néhány változás a közbeszerzési törvény rendelkezéseiben, amik könnyebbé teszik a pályázók dolgát:
- elegendő egy példányban benyújtani az ajánlattételi dokumentációt (a mostani három helyett)
- a közbeszerzési dokumentumok árát csak a nyertesnek kell kifizetnie (a tervezet szerint mindenkinek ki kellett volna fizetni, de a vesztesek 10 napon belül visszakapták volna)
- az ajánlatkérőnek a közbeszerzési folyamat, az egyes döntések minden dokumentumát fel kell töltenie a közbeszerzési adatbázisba.
További változtatások
A példány papíralapú dokumentáció mellé bármennyi elektronikus másolatot kérhet az ajánlatkérő az ajánlatokból.
Üzleti titoknak az az ajánlat számít a módosítások életbe lépése után, amelynek nyilvánosságra kerülése aránytalan sérelmet jelentene az ajánlattevőnek, tehát a Ptk. meghatározását vették alapul.
A bontáskor az ajánlatkérőnek meg kell adni, mekkora becsült ellenértéket gondolt, és amennyiben tárgyalásos az eljárás, akkor ezt még azelőtt kell közölnie, mielőtt az ajánlati kötöttség létrejönne. Az ajánlati felhívásban azonban nem kell feltétlenül megadnia a becsült ellenértéket, ezen a téren nem történt változás.
Összeghatárhoz kötött változtatások
A közbeszerzési törvény néhány, összeghatárokkal kapcsolatos változása:
- a nyertesnek maximum 68 millió forint előleg adható, a tartalék keret 10%-os. (korábban 10 millió forint maximális előleg, illetve 5%-os keret volt meghatározva).
- a becsült ellenértéknek szerepe lesz az aránytalanul alacsony ár meghatározásánál is, az annál 20 %-kal kisebb ár számít ebbe a kategóriába – eddig a versenytársak ajánlatai jelentették a viszonyítás alapját.
A tervezett változtatások közül végül nem szavazták meg azt, hogy a dokumentáció maximum 100 ezer forintba kerülhet.