Jó, ha a cégek tisztában vannak azzal, hogy az aktuális adóévben éppen milyen fő irányelvek mentén vizsgálódik az adóhatóság. A NAV aktivitása folyamatosan emelkedik, aminek következménye, hogy a vállalkozásoknak tulajdonképpen bármikor készen kell állniuk egy-egy ellenőrzés lefolytatására, valamint érdemes szem előtt tartani, hogy a bírságösszegek is évről évre emelkednek.
Az Art.-ban (Adózás rendjéről szóló törvény) is olvasható, hogy az állami adóhatóság az éves ellenőrzési tevékenységét a minden év február 20-ig közzétett ellenőrzési tájékoztatóban foglaltak szerint végzi. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy milyen területekre figyel a NAV az idén a mindenkor kiemelt célok -a közteherviselés szélesítése, a fekete-, szürkegazdaság méretének csökkentése, az eltitkolt adók pótlólagos befizetése – mellett.
Az ÁFA-hoz kapcsolódó ellenőrzések prioritást élveznek az idén, a belföldi áfa-összesítő jelentések adatainak feldolgozása révén az adóhatóság több információhoz juthat a fiktív számlákon alapuló adó-visszaigénylések kiszűréséhez, könnyebben rátalálnak az áfa csalásokban résztvevő, fiktív számlákat kiállító-befogadó, körbeszámlázó vállalkozókra, illetve azokra, akik a belföldi termékértékesítést közösséginek álcázzák.
Mire figyel a NAV – kiemelt ellenőrzési területek
A NAV tájékoztatójában szerepelnek azok a tevékenységi körök is, amelyek kiemelt figyelmet kapnak 2013-ban, például:
- nagykereskedelem
- dísznövény, vetőmag, műtrágya kiskereskedelem
- munkaerő-piaci szolgáltatások
- biztonsági, nyomozói tevékenységek
- húskészítmény gyártás
- műanyag csomagolóeszköz gyártás.
A biztosítási ügynöki tevékenységnél, a használt cikk kiskereskedelemnél elsősorban jövedelmezőségi vizsgálatokat terveznek lefolytatni.
A visszaigénylések ellenőrzése továbbra is hangsúlyos marad, mind az ÁFA, mind az SZJA tekintetében, de fokozódik a kiutalás előtti ellenőrzés a környezetvédelmi termékdíj, az energiaadó és a népegészségügyi termékadó esetében is.
Az SZJA-vizsgálatoknál az eltitkolt jövedelmekre figyelnek különösen, a jövedelem és a vagyongyarapodás, az életvitelre fordított kiadások összevetésével. Vizsgálódhatnak, ha a vállalkozások pénzforgalmi számláiról nagyobb összeg felvételét, és annak vállalkozási célú felhasználását nem igazolt ügyleteket találnak, követik a csőd-, és felszámolási eljárás alá került adózók vagyonát, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek vagyonát. A vizsgálódásnál a gazdasági társaságok és a magánszemélyek ellenőrzésének párhuzamossága, egymásra épültsége alapvető fontosságú.
A kapcsolt vállalkozások közötti árképzést is vizsgálják, különösen, ha az egyik vállalkozás tartósan veszteséges. Várhatóan ilyen esetben valamennyi leányvállalatot egy időben, azonos vizsgálati szempontok szerint ellenőriznek.
A nagyobb összegű igénybevett szolgáltatások szintén szemet szúrhatnak, főleg, ha az igénybevevő fél maga is rendelkezik megfelelő személyi állománnyal az adott tevékenység elvégzéséhez.
A társasági adó ellenőrzések fő irányvonalait is meghatározták, például a kutatás-fejlesztés alapján történő adóalap-csökkentés jogalapja is lehet egy-egy vizsgálat tárgya.
A NAV adatgyűjtő tevékenysége a következő évek adóellenőrzéseit készíti elő, itt a főbb irányok: webáruházak, jogi, számviteli, adószakértői tevékenység, magánrendelőkben folytatott humán-egészségügyi ellátás.
A teljes anyag az ellenőrzési irányelvekről itt megtekinthető: https://nav.gov.hu/data/cms281459/NAV_2013._evi_ellenorzesi_iranyok_20130205.pdf