A munkabérelőleg munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyokban adható. Két fő típusát különböztetjük meg: a kötelező jelleggel adott és a dolgozó kérelmére juttatott előleget.

A munkabérelőleg szabályozása

Az Mt. nem állapít meg részletszabályokat a munkabérelőleg juttatásával kapcsolatban, a munkáltatók rendszerint egy belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben fogalmazzák meg az ezzel kapcsolatos előírásaikat.

A kérelemre adott munkabérelőleg olyan eszköz, amellyel a dolgozót segítheti a munkáltató. Az előleg mértékét nem korlátozza jogszabály, a kérelemre nem találunk előírást, így praktikus a munkáltatónak egy belső szabályozást kialakítania. Ezzel ugyanis egy kamatmentes kölcsön nyújtása valósul meg, és ennek akár adózási vonzata is lehet.

Keletkezik-e jövedelme a munkavállalónak?

Abban az esetben nem kell az szja-trv. kamatkedvezményből származó szabályait alkalmazni a munkabérelőlegre, amennyiben

  • az előleg folyósítása maximum 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett,
  • maximum a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik.

A fentiek szerint adott előleg visszafizetése előtt egy újabb munkabérelőleg folyósításakor már nem alkalmazható az adózásra vonatkozó kedvező rendelkezés.

Szükséges-e adóelőleget vonni a folyósításkor a munkabérelőleg összegéből?

A munkabérelőlegből nem kell adóelőleget fizetni, mert egy kölcsönről van szó, ami visszafizetendő. A dolgozó kérheti, hogy az előleget a béréből történő levonással törleszthesse.

Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség?

Ha a fentieket nem tartja a munkáltató, akkor adóznia kell, a dolgozó kamatkedvezményből származó jövedelme miatt. Ebben az esetben a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15% szja-t és 13% szochot kell fizetnie a kifizetőnek. Az szja-t és a szochot az adóév utolsó napjára kell megállapítani, és a kötelezettség hónapját követő hó 12. napjáig kell megfizetni, és bevallani. A dolgozónak nem keletkezik bevallási, adófizetési kötelezettsége.

Hogyan kerülhető el az adófizetési kötelezettség?

A munkáltató nyújthat akár 12 havi visszafizetéssel is munkabérelőleget, azonban ekkor érdemes megfizettetnie a dolgozóval az szja-trv. 72.  §- ban foglalt, vagy ennél magasabb kamatot, így elkerülheti az adófizetési kötelezettséget.

Be nem hajtható munkabérelőleg

Amennyiben a munkáltató eltűnik, és nem vonható a törlesztés a béréből, a munkáltatónak a követelésként nyilvántartott összeg után adóznia kell, kamatkedvezményből származó jövedelem miatt. Az adófizetési kötelezettség addig áll fenn, míg be nem hajtja vagy el nem engedi a követelést. Ha elengedi a tartozást, akkor az elengedés napja a jövedelemszerzés időpontja.

A vissza nem fizetett összeg bruttó jövedelemként viselkedik. A jövedelemszerzés napján már nincs pénzmozgás, ezért a 08-as nyomtatványon meg kell jelölni az adóelőleg levonás elmaradásának okát és a magánszemélyt terheli az adó megfizetése.

A magánszemély bevételeként kell tekinteni az elengedett, átvállalt tartozást és a magánszemély helyett teljesített kiadást, befizetést. Az elengedett kötelezettségnél a bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, megszűnt tartozásának összege.

A munkabérelőleg elengedése személyi jellegű kifizetés, és nem kell az összeggel megnövelni a társasági adó alapját.

Elhunyt dolgozó be nem hajtható munkabérelőlege

A NAV határozatot hoz az elhunyt jövedelméről, amelynek része a meg nem fizetett munkabérelőleg is. A NAV kiszámolja a fizetendő közterheket, és az örökösöknek meg kell fizetniük azt az örökrész arányában.