Az adóhatóság tevékenységében, az adóellenőrzés alapjául szolgáló kiválasztásban új és sajátos adatforrások jelentek meg: interneten megtalálható adatok, elektronikus hirdetések, és a lakosságtól beérkező bejelentések. A cikkben megmutatjuk, hogyan használja a NAV a bejelentéseket az adózás tisztaságának fenntartása érdekében, illetve mivel érdemes tisztában lennie a bejelentést tevő személynek.

Mi számít hasznosítható bejelentésnek?

Bejelentést bárki tehet a panaszának, közérdekű bejelentésének ügyintézését bonyolító szervhez. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. trv. 2014. január 1-én lépett hatályba, és kötelezi az egyes szerveket arra, hogy ezen trv. alapján intézzék a kapott bejelentéseket. A jogszabály szerint közérdekű bejelentésnek számít az, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek megszüntetése egy közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.

Mikor vizsgálja ki a NAV a bejelentést?

Az adóhatóság nagy valószínűséggel adóellenőrzést indít a következő esetekben, a bejelentés következményeként:

  • nyugtaadás, számlaadás elmulasztása
  • fiktív számlázás
  • jövedelem eltitkolása
  • bejelentés nélküli foglalkoztatás
  • illegális fémkereskedelem
  • szerencsejáték, engedély nélkül.

Hogyan kell a bejelentést megtenni?

Az adóellenőrzés elindításához szükséges bejelentésnek írásban kell megérkeznie a NAV-hoz, vagy a hatóság hivatalos munkaidejében, szóban lehet azt megtenni (akár személyesen, akár telefonon). Amennyiben szóbeli a bejelentés, a NAV írásba foglalja, és átadja a bejelentőnek annak egy másolatát. Az adóhatóság weboldalán egy űrlap található, amely megkönnyíti a bejelentést, ehhez fájlokat is lehet csatolni. Az űrlapon meg kell adni a bejelentő nevét, címét, egyébként azonosíthatatlan személytől érkező bejelentésként értékeli a hatóság.

A bejelentést tevőt nem érheti hátrány a közérdekű bejelentés miatt, erre a hatóságnak figyelnie kell, a hivatalt titoktartási kötelezettség terheli. Ez később is fennáll, tehát az adóellenőrzés megkezdése után a bejelentő sem kaphat a NAV-tól információt a megkezdett adóellenőrzésről, annak megállapításairól.

Tapasztalatok

A bejelentések körülbelül 60%-a névtelenül érkezik a hatósághoz, nagyobb részük írásos formában.

Sokszor túl általánosan fogalmaznak a beküldők, ezért azokból a NAV nem tud adóellenőrzést megkezdeni.

A legtöbb bejelentés a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt érkezik, további gyakori témák:

  • engedély nélkül tevékenységvégzés
  • bejelentés nélküli foglalkoztatás
  • jövedelmek eltitkolása

Sok esetben a bejelentésekben személyes sérelmeket is leírnak a bejelentők.

A bejelentésre végzett adóellenőrzések számában nem volt kiugró emelkedés az elmúlt években, de az ilyen okból indított adóellenőrzésre kijelölt cégek jellemző tevékenységi köre változott. A legtöbb bejelentés a személyszállítást végző cégekhez kapcsolódik (nyugtaadás, foglalkoztatás kapcsán), nőtt a jövedéki termékekhez kötődő bejelentések száma, valamint az egészségügyi szolgáltatást nyújtók is kedvelt alanyai a bejelentéseknek.