Nem célszerű csak házilag készített szerződéssel készülni az albérlet kiadása előtt. Jogvita esetén ezek a szerződések nem nyújtják a megfelelő védelmet a feleknek. A közjegyző előtt tett nyilatkozat valódi védelmet nyújt. A nyár végén az albérlet kiadási piac felélénkül. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen lehetőségek rejlenek és milyen buktatók fenyegetnek a szerződés megkötésekor, a későbbi adózást tekintve.

Szerződéskötés

A szerződést érdemes annak figyelembevételével kötni, hogy van-e a szülőnek vagy a diáknak más településen szintén bérbe adott ingatlanja. A lakás bérbeadásából származó bevételből egyes esetekben le lehet vonni a más településen bérelt lakás adott évben megfizetett díját.

A bérleti szerződés igazolja a bérleti jogviszonyt, a megfizetett díjat pedig a kiállított számla vagy számviteli bizonylat. A bevételt be kell vallani akkor is, ha bérbe vett lakás bérleti díja magasabb, mint a bérbe adott lakás bérleti díja.

Rezsi megtérítése albérlet kiadása esetén

A felek a szerződésben a rezsiköltség fizetéséről is megállapodnak. Több megoldás létezik: vagy tartalmazza a bérleti díj a rezsiköltséget, vagy a bérleti díj mellett egy fix összegű rezsiköltséget fizet az albérlő, illetve lehetséges, hogy a számlák alapján a tényleges díjat téríti meg.

Az ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek a bérbeadónál az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre áthárított díja. Vagyis: ha az áthárított összeg nem minősül bevételnek, akkor nincs lehetőség annak költségkénti elszámolására sem. Ez a szabály csak az ingatlan használatával összefüggésben lévő díjakra vonatkozik. A közös képviselő díjazására, a ház által kötött biztosításra, vagy a felújítási alap részre tehát nem alkalmazható.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a közös költséget megtéríti az albérlő, az bevételnek minősül. Ezzel szemben viszont elszámolható a kifizetett összeg, költségként.

Amennyiben a rezsinél havi átalányban állapodnak meg a felek, az áthárított átalány nem közvetlenül arányos a tényleges igénybevétellel. Az áthárított átalánydíjat bevételként kell kezelni. A ténylegesen felmerült kiadások ilyenkor elszámolhatók költségként.

A bérlő által, a mérőórák alapján megfizetett összeg is bevételnek minősül akkor, ha a bérbeadó havi átalányban fizeti meg a szolgáltató részére. Ennek oka, hogy itt sem arányos a bevétel a kiadással.

Amikor a bérleti díjba építik be a közüzemi költséget, a bérleti díj teljes összege bevétel lesz, és bizonylatok alapján kell beállítani a költségeket.

Ha a bérlő diktálja az óraállást, és ez alapján fizet a bérbeadó is a szolgáltatónak, akkor teljesen azonos a bevétel és kiadás egy adott hónapra. Ilyenkor a rezsire kapott összeget nem kell bevételnek tekinteni, de nem is számolható el kiadásként.

Több tulajdonossal rendelkező albérlet kiadása

Közös tulajdonnál, eltérő megállapodás hiánya esetén, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányad alapján terheli az adófizetési kötelezettség. A bevétellel szemben felmerült költségek bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján elszámolhatók.

Ha csak az egyik tulajdonos végzi a bérbeadást, akkor a magánszemély költségként az ingatlan beszerzési árából értékcsökkenési leírásként csak a saját tulajdoni hányadára eső részt számíthatja be.

Kaució

A kaució nem minősül bevételnek mindaddig, amíg a bérlet megszűnésekor úgy nem egyeznek meg a felek, hogy nem adja azt vissza a bérbeadó.