Tavaly január óta az új cégek esetében kötelező az adóregisztrációs eljárás, amely nemcsak az új cégekre vonatkozik, hanem a régiekre is, amennyiben ott a vezető tisztségviselő vagy a képviseletre jogosult tag személyében változás következik be. Az adóhatóság kockázatelemzési eljárást is lefolytathat, ennek részleteit mutatjuk be cikkünkben.

KOCKERD

A kockázatelemzési eljárás során az adózó részére KOCKERD kérdőívet küldhetnek ki, amelyet határozott időn belül (20 nap) vissza kell juttatni az adóhatóság részére. Az elemzés eredménye alapján az adóhatóság megállapítja, hogy az adott tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, anyagi feltételekkel rendelkezik-e a cég. A határidővel sem érdemes „játszani”, ugyanis figyelmeztetés nélkül törölhetik a vissza nem küldött kérdőívekhez tartozó vállalkozásokat, sőt mulasztási bírságot is kiszabhatnak.

Induló kockázat

A saját és a kapcsolati kockázat határozza meg a vállalkozás induló kockázatát. A saját kockázatnál a cégről rendelkezésre álló információkat elemzi az adóhatóság. Milyen következménye lehet a vizsgálatnak? Ha magasnak látják a kockázatot, akkor fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatják a vállalkozást.

Kapcsolati kockázat

A saját kockázat elemzése mellett a kapcsolati kockázatot is elemzik, azaz utánanéznek a vállalkozás tagjainak, vezető tisztségviselőinek, azok kapcsolatainak a második szintig, azaz a vizsgált személyek kapcsolatait is vizsgálják. Vizsgált szempont lehet a korábbi gazdasági tevékenység vagy az adózói múlt.

Kérdőívezés

Az induló kockázat megállapítása után – ha szükségesnek látja az adóhatóság – kiküldhetik a kérdőívet a cég részére. Mit állapítanak meg pontosan a kérdőív alapján? az adózó működési kockázatát elemzik, illetve azt, hogy adózási szempontból milyen kockázatot képvisel.

Mire tér ki a kérdőív?

  • a tevékenység leírására
  • a foglalkoztatottakkal, létszámmal kapcsolatos kérdésekre
  • szükséges eszközök bemutatására
  • a tevékenység végzésének helyiségére
  • a pénzügyi, finanszírozási források bemutatására.

A hiányosan kitöltött kérdőívre válaszul hiánypótlást kér a NAV.

A vizsgálatokat akár helyszíni ellenőrzés lefolytatása is követheti. Főként akkor folyamodik ehhez a hatóság, ha kétség merül fel a kérdőívben megadott adatok valódiságával kapcsolatban. Sokszor a működési kockázat meghatározásához szükséges a helyszíni ellenőrzés.