A biztosítási jogviszony az esetek döntő többségében járulékfizetési kötelezettséget feltételez. A biztosítottat, illetve foglalkoztatóját is terhelheti a kötelezettség. Azonban vannak olyan esetek, amikor anélkül is fennáll a biztosítás, hogy bárki járulékot fizetne.

Biztosítási jogviszony díjazás nélküli időszak alatt

Ilyen időszak a biztosítási jogviszony fennállása alatti díjazás nélküli időszak. Ennek tartamára a magánszemély táppénzt, baleseti táppénzt, csedet vagy örökbefogadási díjat kap. Az időszak biztosításban töltött időnek számít, de a kapott juttatások nem jelentenek járulékalapot.

Gyes, gyed időszaka

Olyan, fizetés nélküli szabadság időtartama is lehet biztosításban töltött idő, amely alatt a magánszemély gyest, gyedet kap. Az ilyen ellátásokból nyugdíjjárulékot vonnak, de nem ez alapozza meg a biztosítási jogviszonyt, hanem az alapjogviszony. A nyugdíjjárulék levonása jogot ad egészségügyi szolgáltatásra is. Az alapjogviszony lehet például munkaviszony vagy társas vállalkozói jogviszony is.  Amennyiben megszűnik vagy szünetel ez a jogviszony, akkor a továbbiakban nem áll fenn a biztosítás. Egy példával: ha az anya munkaviszonya megszűnne a gyed alatt, akkor az ellátás anélkül kerül a továbbiakban is folyósításra, hogy az anya biztosított maradna. Ha ez időszak alatt újra szülne, a biztosítás megszűnésétől számított 42 napos időszak után, akkor elutasítanák az igényét, mivel nem biztosított.

Biztosítási jogviszony vállalkozónál, járulékfizetés nélkül

Amikor az egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó nem számol el tagi jövedelmet vagy kivétet, de mentesül a minimum járulékfizetés alól valamilyen ok miatt, akkor a járulékfizetés hiánya mellett is biztosított marad. Például társas vállalkozó nem részesül tagi jövedelemben, van azonban 36 órás munkaviszonya, nem fizet járulékot, de biztosítottnak számít társas vállalkozóként.

A biztosítottnak minősülő őstermelő jogviszonyát sem befolyásolja az általa fizetett járulék. Amennyiben előző évi bevétele alapján nincs járulékfizetési kötelezettsége, vagy csekély összegű járulékot fizet, akkor is biztosított marad.

Ez igazából a későbbi nyugdíj tekintetében lehet hátrány, de egészségügyi szolgáltatásra jogosult marad.

Táppénz alatti jogviszony

Egy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy biztosított, ha a tevékenységéből származó járulékalapot képező jövedelme eléri havonta a minimálbér 30%-át, vagy naptári napokra meghatározva, ennek 1/30-ad részét. Az e körbe tartozók biztosítása akkor is fennáll a jogviszonyon belül, ha táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül. A feltétel, hogy ezen ellátások folyósítását megelőző napon biztosított legyen.

Speciális eset: letartóztatott magánszemély

A Tbj. alapján a biztosítás szünetel letartóztatás ideje alatt. Kivétel, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, jogerős vagy végleges határozatában, vagy az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság megszüntette a büntetőeljárást. A szabadságvesztés idejére is szünetel a biztosítási jogviszony, kivéve, ha a bíróság jogerősen felmenti az elítéltet a bíróság. Ilyenkor visszamenőleg helyreáll a biztosítási kötelezettség, de a jogszabály nem szól visszamenőleges járulékfizetésről. Ez azt jelenti, hogy az előzetes letartóztatás alatt, ha később ártatlannak minősül a magánszemély, biztosított maradhat, akkor is, ha egyéni vállalkozó és nincs minimum járulékfizetési kötelezettsége.