Egyes vagyonelemekre vonatkozó speciális leltározási szabályok

A cikkben az egyes vagyonelemek leltárfelvételének speciális eseteiről gyűjtöttünk össze információkat: hogyan leltározzuk a megszámlálhatatlan immateriális javakat, hogyan vegyünk leltárba egy adott kölcsönt, vagy a követeléseinket.

 

Immateriális javak: hogyan leltározzuk, ami nem megszámlálható?

Az immateriális javakról értékben kell nyilvántartást vezetni, mivel nem megszámlálhatóak. Leltárba az analitikus nyilvántartásokból kell felvenni azokat, ilyenkor a leltározás az analitikus adatokkal és a dokumentációkkal történő egyeztetést jelenti. A szoftverek esetében a használaton kívülieket külön jelezni kell, illetve a szoftver (CD, flopi) mellett a szoftvert leíró dokumentációnak is meg kell lennie.

 

Tárgyi eszközök leltározása

A tárgyi eszközök megszámlálhatóak, és ha olyan nyilvántartást vezet róluk a vállalkozás, amely értékben és mennyiségben is tartalmazza azokat, akkor nincs is szükség évenkénti leltározásra, az analitikából fel lehet venni a mérlegfordulónapi értéken a tételeket a leltárba. A leltározás gyakoriságát a vállalkozó határozhatja meg, azonban az előírások szerint nem lehet ritkábban, mint 3 év.
Az ingatlanok leltározásánál a tulajdoni lap adatait kell áttekinteni, egyeztetni a főkönyvi és az analitikus nyilvántartással.
A gépek, berendezések, járművek nagy értéket képviselnek, fontos, hogy minden eszköz egyenként felvételre kerüljön a leltárba, törekedni kell a pontos azonosíthatóságra. Az azonosítás eszközei a gyártási szám és a leltári szám.

Befektetett pénzügyi eszközök

A befektetett pénzügyi eszközöknek az azonosításukhoz szükséges adatokon kívül a befektetéskori illetve vásárláskori értéküket kell tartalmazni, az esetleges visszaírásokat, a lejáratot, a kamatfeltételeket, osztalékot. Egyeztetni kell a társasági szerződések, az értékpapírok adatait az analitikus, főkönyvi könyvelés adataival. A kötvények tényleges meglétét is ellenőrizni kell. Meg kell nézni, hogy az adott kölcsönök esetében az adós körülményeiben, adataiban van-e változás, pl. megszűnt-e esetleg.

 

Milyen szabályok vonatkoznak a készletek leltározására?

A készletek esetében is igaz az, hogy ha folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet a vállalkozás, akkor elegendő egyeztetéssel elvégezni a leltárt, de háromévente így is el kell végezni a tényleges mennyiségi felvételt.
Év végén ajánlott, hogy a befejezetlen, a félkész termékeket, a bérmunkára átadott és átvett készleteket, az úton lévő készleteket is leltározzák, illetve a közvetített szolgáltatások még tovább nem számlázott értékét.
A követelések és kötelezettségek esetében folyószámla-egyeztetést kell végezni, ennek módszere egy egyeztető levél a felek között. A ki nem egyenlített követeléseket és kötelezettségeket is fel kell mérni.
Egyedileg kell leltározni a váltóköveteléseket és váltókötelezettségeket, mert csak a ténylegesen meglévő váltókat lehet leltárba venni. A nyilvántartásnak a váltóadós nevét, címét, váltó kiállítás időpontját, lejáratát, névértékét, a váltóval kiállított eredeti tartozás értékét, a kamat mértékét, a váltó állapotát kell tartalmaznia.

 

A készpénzt és a bankszámlát is leltározni kell

A készpénzállományt mennyiségi felvétellel, megszámlálás alapján kell felvenni a leltárba. A csekkekről analitikus nyilvántartást kell vezetni, ezt kell a leltár alkalmával a főkönyvi könyveléssel egyeztetni. A csekk-kártyát, a hitellevelet, az utazási csekket és a kereskedelmi hitellevelet is csekknek kell tekinteni.
A bankszámlák leltározásának módja az egyeztetés.